Érzelmeink mentális radarként segítik a gondolkodásunkat: a személyiség titkairól Szegeden a Mentorháló előadásán
2023. március 01. 14:58
A téma fontosságát és időszerűségét elég pontosan kijelölte, hogy amikor az est legelején arra a kérte telt házas közönségét az előadó, hogy tegye fel a kezét, aki még soha életében nem volt hullámvölgyben, egyetlen kar sem lendült a magasba. Tudunk a lélekállapot mélységeiről, megtapasztaltuk azokat – ki így, ki úgy.
Nem volna könnyű a lelki hullámvölgy fogalmát meghatározni, ám azt már lényegesen könnyebb, mik idézhetik elő: sikertelenség, kudarc, félelem, bizonytalanság, negatív élethelyzet – a lista nem teljes.
Belső Nóra a gyakorló pszichiáter természetességével nyomatékosította mondandója elején, hogy fontos és szükséges tudatosítani magunkban, ha hullámvölgybe kerültünk. Sőt, azt is, hogy az életünk folyamán ezek a hullámvölgyek elkerülhetetlenek lesznek.
Nagy kérdés, hogyan éljük meg a hullámvölgyeket. A válasz a személyiség milyenségében rejlik. Nem lehet elégszer ismételni a delphoi jósda falára felírt üzenet első mondatát: „Ismerd meg magadat.” A kijelentés kulcsként szolgál ahhoz, hogyan dolgozhatja fel az ember a vele történteket.
– A személyiséget leginkább a hagymához lehet hasonlítani, ha képszerűen szeretnénk elképzelni összetettségét és rétegzettségét – hangzott el, amihez a szakember hozzátette: gondolkodási, érzésbeli és viselkedési mintákból áll össze a személyiség, amelynek alapjai biológiaiak.
Ide tartozik az öröklött genetikai adottság, ami mellett a temperamentumot is „hozzuk magunkkal” felmenőinktől. A biológiai adottságok részét képezi agyunk strukturális felépítése, ahogyan az agy és az idegpályák működése is.
– Nagy biztonsággal és megalapozottsággal kimondható, hogy létezik férfi és női agy, mert e kettő valóban különbözik egymástól – hangsúlyozta Belső Nóra. Férfinál és nőnél a két agyféltekét másképpen „huzalozták össze”.
Ebből következik nagyrészt, hogy a férfi és nő soha nem fogja megérteni egymást, de elfogadni képes lehet a másikat – jelezte a pszichiáter. Egészen magától értetődő, hogy a szociokulturális (mások mellett a neveltetés, családi háttér, iskoláztatás, a gyerekkor milyensége) hatások nagymértékben formálják a személyiséget.
– A lélektan a személyiségre vonatkozóan öt érzelmet különböztet meg: az örömöt, a félelmet, a haragot, a dühöt és az undort – hangzott el a felsorolás, amiből világossá válik, hogy köztük csak egy a pozitív érzelem. Belső Nóra ezt azzal egészítette ki, hogy az emberi alapérzelmek kultúráktól függetlenül azonosak, azaz univerzálisak. A szakember elemzésében továbbhaladva a gondolkodás és az érzelmek összefüggésére hívta fel a figyelmet: az érzelmek mentális radarként működnek az emberben. Tudatosítsuk: érzelmeik kifejezésével információkat adunk át, ugyanakkor információszerzésnek nevezzük mások érzelmeinek felismerését.
Nem szorul bővebb bizonygatásra, hogy az érzelmeink befolyásolják a gondolkodásunkat. Felettébb elgondolkoztató Arisztotelész kérdése: „Miért van az, hogy a művészek, az alkotóemberek, általánosságban véve a gondolkodó emberek többségében melankolikusok?”
Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy az elmúlt valamivel több mint kétezer év alatt ez szinte semmit nem változott. Gondolkodni veszélyes – zárta ezt a gondolatmenetét Belső Nóra.
Tudatosítani kell magunkban, hogy biológiai lények vagyunk, és ezzel azt a tényt, hogy lelkiállapotunkban a változások elkerülhetetlenek. Nemünk és életkorunk szerint is. Gondoljunk arra, hogy olyan alapvető élettani folyamatok hatnak ránk mint a hormonszint változása. Ezek erőteljes hatást gyakorolnak az emberi kedélyállapotra, adott esetben hajlamosítanak a depresszióra.
Az egészséges személyiség kialakulásához pozitív, stabil, bizalmat nyújtó családi háttér látszik a legalkalmasabbnak. A családon belüli gyermeki bizalomépítés legnagyobb „hajótörése” a szülők válása. Az itt és ilyenkor elvesző gyermeki bizalom következményei hosszútávúak lehetnek, kihathatnak mások mellett a gyerek felnőttkori párkapcsolataira is.
Ezért is lenne fontos lelkileg stabil nemzedékeket nevelni, de elnézve a válások itthoni nagy számát, ez nem tűnik többnek jámbor óhajnál. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hullámvölgyek leküzdésére készülni kell mindenkinek. Nem túlzó a megállapítás, hogy ez a felkészülés a személyiségnek már csecsemőkorban elkezdődik, ha tudunk róla, ha nem.
Az egyedüllét nem jelent magányt, szeressünk egyedül lenni, mert az önmagunkhoz vezető úton így indulhatunk el – fogalmazott a pszichiáter. Párbeszédet kell folytatni önmagunkkal, ami a jobb önismerethez vezet el, ez hozzásegít élethelyzetünk reális értékeléséhez.
A szerteágazó előadás zárásban elhangzott: voltaképpen már akkor is boldognak nevezhetjük magunkat, ha nem vagyunk hullámvölgyben. A boldogság akár az elégedettség érzésével is azonosítható.
A boldogsághoz – ennek kapcsán nem szükséges feltétlenül nagy dolgokra gondolni – a szakember szerint alapvetően három képesség kell: örülni, alkotni és szeretni tudni. És talán még az a fajta pozitív életszemlélet, amivel a kis dolgokban és a mindennapokban is megtaláljuk az örömet.
A keddi volt a Mentorháló 133. előadása, amelyen a tűt sem lehetett volna leejteni annyian voltak.
