Mennyit fogunk mi, magyarok megfizetni az extraprofitadóból? A helyes válasz a mindennél is többet

Újfent meg kell állapítsuk, Orbán Viktor és kormánya nem közgazdasági, de még csak nem is jogászzsenikből áll.
Garai Szakács László

2022. június 05. 19:42

Mennyit fogunk mi, magyarok megfizetni
az extraprofitadóból? A helyes válasz a mindennél is többet

Hanem nyelvészprofesszorokból.

 

Ugyanis egy újabb, jelentős, mindenkire kiható áremeléshullám kezdetén sem áremelkedésekről beszélnek.

 

Extraprofitadó.

 

Most éppen így hívják. És hangsúlyozzák, hogy hihetetlen alapossággal ellenőrzik majd a cégeket, nehogy egy forintot is ebből az extraprofitadóból velünk fizettessenek meg.

 

Ez az első dolog, amit nem szabad komolyan venni. Biztosak lehetünk benne, az utolsó fillérig mi fogjuk majd fizetni valójában ezt az extraprofitadót. Ezek a terhek áthárulnak ránk, ez száz százalék. Ahogy a befagyasztott alapvető élelmiszerek árát, illetve azt, hogy nem annyiért vesszük, amennyiért valójában kellene, megfizetjük másban. És nem a Bösendorfer Imperial zongorának az árában.

 

A Magyar Közlönyben részletesen megjelent, mi mindenért és hogyan kell adózniuk az érintett cégeknek. Azt nem részletezi a Közlöny, ebből mi mit és hogyan fizetünk meg, pedig talán őszintébb és becsületesebb lenne, ha ezt részleteznék. De a Fideszvalóságba ez nem fér, nem férhet bele.

 

Itt van hát az „extraprofitadólista.”

  • A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételből 2022-ben tíz százalékot, 2023-ban nyolc százalékot kell befizetni.
  • A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Amennyiben ez az érték külföldi pénznemben van meghatározva, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint. (Ez megegyezik az átutalások illetékével). Mentes az értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. A tranzakciós illetéket azokra a pénzügyi szolgáltatókra is kiterjeszti a kormányrendelet, amelyek Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végeznek (ilyen például a Revolut vagy a Wise). A tranzakciós illeték megegyezik a normál mértékkel, azaz 0,3 százalék, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint.
  • Kőolajtermék-előállítóknál a különadó mértéke 25 százalék, az alapja pedig az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata.
  • A szénhidrogént bányászó cégeknek a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagból keletkező érték után kell emelt bányajáradékot fizetniük. A 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított mezőkön a kőolaj és földgáztermelés értékének negyvennyolc százaléka, az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön a földgáztermelés negyvenkét százaléka, a 2008. január 1. után megnyitott mezőkön a bányászott kőolaj és földgáz értékének harminchat százaléka lesz a járadék.
  • A villamos energia átvételére jogosult termelőknél, jellemzően a megújuló energiát használó termelőknél a különadó hatvanöt százalék, a termelők különböző fajtáinál változik, hogy pontosan mit és hogyan kell fizetni. A különadó alapját jellemzően a betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege határozza meg.
  • A légitársaságoknak a Magyarországról, belföldről induló utasok száma után kell megfizetni az adót, a tranzitutasok után nincs fizetési kötelezettség. Utasonként 3900 forint az adó mértéke, ha az utasok az Európai Unió területére, valamint Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába vagy Ukrajnába utaznak. Az ezen kívüli országokba utazó utasonként 9750 forint az adó mértéke.
  • A gyógyszerforgalmazókat (és nem a gyártókat) sújtó adó alapja a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén húsz százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén huszonnyolc százalék.
  • Távközlési cégeknél a pótadó alapját az adóévi nettó árbevétel jelenti. Az adó mértékét sávosan határozzák meg. Az adóalap egymilliárd forintot meg nem haladó része után nulla százalék, 1 milliárd forint felett, de az 50 milliárd forintot meg nem haladó része után egy százalék, 50 milliárd forint felett, de a 100 milliárd forintot meg nem haladó része után három százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után hét százalék.
  • A kiskereskedelmi láncoknak a kiskereskedelmi adójuk alapján az adóévük évesített összegének 80 százalékával megegyező pótadót kell fizetniük. A 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértékeket kell alkalmazni árbevétel szerint:
    • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után nulla százalék,
    • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
    • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után egy százalék,
    • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
  • A biztosítóknak a biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni. Ennek mértéke is sávosan változik. 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2–14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1–7 százalék lesz.

 

Mi drágul még?

  • Emelkedik a céges autók adója,
  • a dohánytermékek, a szeszes italok jövedéki adója, valamint
  • a népegészségügyi adó mértéke is, azaz csipszadó is.

 

Az üdítőitaloknál a literenkénti tizenöt forint huszonháromra nő, vagyis harmincöt százalékkal lesz magasabb az új adókulcs a réginél.