Megtámadta a katatörvényt az Alkotmánybíróságnál egy egyéni ügyvéd

Nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek – indokolta a panaszt tevő.
Garai Szakács László

2022. augusztus 18. 09:30

Megtámadta a katatörvényt az
Alkotmánybíróságnál egy egyéni ügyvéd

Az alkotmányjogi panaszt egy egyéni ügyvéd fogalmazta meg, aki nem járult hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához – jelent meg az Indexen. A kormányközelivé nemesült oldal azt írja, „azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még egy hétig, augusztus 26-áig ítélkezési szünetet tartanak, az indítványt a héten, augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra.

 

Ebből arra lehet következtetni, hogy a testület záros határidőn belül napirendjére tűzi a sokakat érintő szabályozás alkotmányossági vizsgálatát.

 

Az indítványozó szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti, hogy az új katatörvény elfogadását nem előzte meg társadalmi egyeztetés vagy előzetes hatásvizsgálat, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintettek számára, mivel az adóév közepén hatályba lépő módosítások kapcsán indokolatlanul rövid idő áll rendelkezésükre egy másik adónemre való áttérést előkészíteni.

 

A panaszos úgy véli, hogy a szabályozás súlyosan sérti az érintett vállalkozások alapjogát, az emberi méltósághoz való jogot. Azzal, hogy a törvény elzárja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alól kivett, ám adózási szempontból a »rendes« egyéni vállalkozóktól semmilyen tekintetben nem különböző vállalkozásokat (köztük az egyéni ügyvédeket) a kata választása alól, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik. Azért is hátrányos szerinte a megkülönböztetés, mert nem áll rendelkezésre az érintett vállalkozások számára semmilyen más olyan adózási nem, amely ne lenne lényegesen hátrányosabb, mint a kata. Álláspontja szerint az érintettekre háruló súlyos adóemelés sérti az Alaptörvény a III. cikk (1) bekezdését (a megalázó bánásmód tilalmát), valamint a XXX. cikk (1) bekezdését, amely kimondja, hogy teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.

 

Az a tény, hogy az adóhatóság elmulasztotta fokozott ellenőrzések útján kiszűrni a »bújtatott« munkaviszonyban eljárókat, nem alapozza meg, hogy aránytalanul sújtsa azokat is, akik esetében ez a körülmény fel sem merülhet.”

Címlapon

mutasd mind