Megszüntetnék a szabad orvosválasztást, korlátoznák a betegek látogatását, tovább erősítenék az állami irányítást – íme az egészségügy Pintér-féle átalakítási terve

Hamarosan a kormány elé kerül a belügyi tárca az egészségügy átalakítását célzó, összességében több száz milliárd forintot érintő javaslata.
Kékes Viktória

2022. október 03. 09:36

Megszüntetnék a szabad orvosválasztást, korlátoznák a betegek látogatását, tovább erősítenék az állami irányítást – íme az egészségügy Pintér-féle átalakítási terve

A Népszava birtokába került a Belügyminisztérium legújabb javaslatcsomagja, amely az egészségügy átalakítását célozza. A főbb pontok

 

  • Megszűnne a szabad orvosválasztás – az alapellátás kivételével – az állami fenntartású intézményekben. Azaz valamennyi beteget az adott időre éppen beosztott orvos látná el, másik orvost nem lehetne választani.
  • Alaposan megváltoztatnák a háziorvosi ellátás működtetését is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (praxiskezelőként) kapna felhatalmazást a körzethatárok kijelölésére, és ide kerülne a betöltetlen körzetek kezelése is. (A 6500 körzetből jelenleg mintegy 620 több mint féléve betöltetlen, illetve állandó helyettesítéssel oldják meg ott az ellátást.)

 

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig megszüntetnék. Az önkormányzatok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél korábban is lemondhatnak. 

 

Ahol ez megtörténik, ott az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köthet majd a feladatellátási-szerződést az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak. 

 

A háziorvosok kompetencia-listája bővülne, azaz a meglévő szakvizsgáikkal olyan ellátásokat is nyújthatnának, amelyeket eddig kizárólag a szakrendelések végezhetek. 

 

A háziorvosok új, kötelezően alkalmazandó szoftvert is kapnának az államtól.

 

  • A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását az önkormányzatoktól az OMSZ venné át.
  • Bár az egészségügyért felelős államtitkár néhány hete egy szakmai konferencián még arról beszélt, nem biztos, hogy államosítják a szakrendelőket, belügyi előterjesztés már az államosításuk mellett érvel. Jelenleg is zajlik az érintett 136 szolgáltató „feltérképezése”, ezt követően pedig 2023. júliusától az intézmények a megyei központi kórházak telephelyeként működhetnének. Az átfogó felmérésre egyébként 620 millió forintot kér a Belügyminisztérium Minisztérium.
  • A jövőben egy megyében egy irányító, önálló jogi személyiséggel rendelkező egészségügyi intézmény működne.

 

A városi kórházak a megyei irányító intézmények telephelyeiként, társkórházként működhetnének. 

 

A munkáltatói jogokat egy megyén belül a megyei irányító intézmény gyakorolná, és úgy tervezik, hogy az adott területen elérhető ellátásokat, kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényekhez igazítva újraosztanák. 

 

  • A kórházakban megszabott keretek közé szorítanák a betegek látogatási lehetőségét. Így a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozhatnák, valamint előzetes bejelentkezéshez köthetnék, például online előjegyzéshez az intézmények. Kizárnák a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket.