Megszavazta a parlament a „lex Megdögleszt”, ma arról vitáznak a képviselők, hogy fizetős szolgáltatás váltsa a kórházi elfekvőket

Hiába tiltakoztak ellene, a parlament tegnap megszavazta a szociális törvény módosítását (avagy a „Lex Megdögleszt”).
Ennek lényege, hogy az eddigi szabályozással ellentétben, az állam csak a legvégső esetben (ha sem a rászoruló maga, sem a családja, sem az önkormányzat, sem karitatív szervezetek nem tudnak gondoskodni róla) kell, hogy közbelépjen, a rászoruló személyekről való gondoskodás pedig csak szubszidiárius, azaz kisegítő jellegű kell, hogy legyen.
A módosítás elfogadása ellen 30 szociális szakmai szervezet képviselői látványos akcióval tiltakoztak tegnap a Parlament épülete előtt, mindhiába.
A törvénytervezet bírálói szerint az állam az egyik legsúlyosabb válság közepén lépésről lépésre hátrál ki a szociális területről, elsősorban az egyházaknak átadva a terepet. Az egyik demonstráló szervezet, az Utcáról Lakásba Egyesület közleményében azt írta:
„elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi komplex és elhúzódó válsághelyzetben, amikor egyre többen szorulnak segítségre, a kormány nem bővíti, hanem szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát”.
A képviselők ma arról a javaslatról szavaznak, ami a kórházak helyett a szociális ellátórendszerre bízná azokat a betegeket, akik ugyan tartós ápolásra szorulnak, de már nincs szükségük kórházi szintű ellátásra. Ők a kórházi ápolási osztályokról (köznapi nevén elfekvő) az ún. szakápolási központokhoz kerülnének.
Pintér Sándor javaslata alapján az átadó kórház orvosa dönti majd el, kinek nincs szüksége a nap 24 órájában orvosi felügyeletre, és így átkerülhet az új szakápolási központba, illetve ki van olyan állapotban, hogy otthon is gondozható. Őket egyszerűen haza is küldheti. Aki átkerülhet az új intézménybe, annak nyilatkoznia kell, hozzájárul-e ehhez és elfogadja-e a térítési díjat is, amit friss jövedelem- és vagyonnyilatkozata alapján állapítanak meg.
A szakma már ezzel kapcsolatban is megfogalmazta aggályait:
- Dózsa Csaba egészségügyi szakértő szerint a változtatással el lehetne érni, hogy szakszerű és az ápolási igényüknek megfelelő ellátást kapjanak a betegek, ehhez viszont a szociális otthonok fejlesztésére és több ápolóra is szükség lenne.
- A Magyar Orvosi Kamara elnöke arra figyelmeztet: annak is megvan a veszélye, hogy a rendszerből kikerülők nem kapnak megfelelő ellátást, és nem lesz elég pénzük az ápolásuk finanszírozására. Kincses Gyula szerint kérdés, hogy a szociális hálózat képes lesz-e ellátni a megnövekedett igényeket.
- Meleg Sándor, a terület szakértője támogatná a krónikus osztályok átadását, ugyanakkor a gondozásra szoruló emberek mentális problémáinak megoldásával pénz és szakember nélkül nem tudnak foglalkozni.
- A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke arra figyelmeztet, a javaslatból nem derül ki, honnan lesz erre pénze a szociális ágazatba átkerült intézményeknek. Gosztonyi Géza nem vár gyors sikert a változtatástól, mert két nagyon humánerőforrás hiányos szakterület között szerinte nehéz a strukturális átalakítás.
- A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke reális félelemnek tartja, hogy nem minden ápoló és orvos akarja majd feladni a jelenlegi egészségügyi szolgálati jogviszonyát, mert az 50 ágynál kisebb osztályokat az új fenntartó akár másik városba is költöztetheti és az ingázást valószínűleg sokan nem vállalják. Soós Adrianna úgy látja, a szociális területen bérfeszültséget okozhat, hogy az ide érkező szakemberek a jelenlegi bérüket és pótlékokat vinnék magukkal.
- A Szegedi Tudományegyetem mesteroktatója szintén attól tart, hogy nem lép át a szociális ágazatba a krónikus ápolási osztályok minden egészségügyi dolgozója, ami megoldhatatlan feladat elé állítja az átvevő fenntartókat.
A szakmabeliek aggályait lesöpörve kezdik meg ma a képviselők a törvényjavaslat általános vitáját. Nincs kétségünk afelől, hogy a folyamat végén ezt is simán megszavazza majd a fideszes többségű országgyűlés.