Mégsem akarja megadóztatni a multikat a kormány

Meg akarják torpedózni azt az uniós javaslatot, amelynek köszönhetően a világ legnagyobb multinacionális vállalatai nem tudnának a profitjuk 15 százalékánál alacsonyabb adót fizetni.
Kékes Viktória

2022. június 16. 09:51

Mégsem akarja megadóztatni a multikat a kormány

A 444 szúrta ki azt a határozati javaslatot, amelyet a fideszes Bánki Erik nyújtott be az országgyűlésnek. Eszerint a magyar parlament ellenzi, hogy az Európai Unió csatlakozzon a globális minimumadó kivetéséhez. 

 

Ennek az lenne a lényege, hogy a világ legnagyobb multinacionális vállalatai ne tudjanak a profitjuk 15 százalékánál alacsonyabb adót fizetni. A szabályozás az évi 750 millió euró (kb. 300 milliárd forint) feletti éves árbevétellel bíró, több országban is működő cégekre vonatkozna. Ha ezek a cégek nem fizetnek legalább 15 százalékot, köszönhetően az adóparadicsomokban ügyesen elhelyezett leányvállalataiknak, akkor a székhelyükön lévő ország adóhatósága elvehet tőlük annyi pénzt, amennyi a 15 százalékból hiányzik.

 

Ezidáig a magyar kormány üdvözölte a közös amerikai-német-francia javaslatot, októberben Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy

 

Olyan kompromisszum jött létre a globális minimumadó ügyében, amely kezelhető a magyar gazdaság szempontjából, mindez pedig bizonyítja, hogy megéri küzdeni a nemzeti érdekért, és vállalni a vitákat”

 

Varga Mihály 2021 őszén hasonló állásponton volt:

 

Nagyon komoly eredményt értünk el, nyugodtan mondhatom, hogy egy magyar siker valósult meg, jól tettük, hogy az érdekeinket határozottan képviseltük” 

 

Sőt, még idén áprilisban az uniós pénzügyminiszterek találkozóján sem jelezte, hogy a magyar kormánynak problémája lenne a minimumadóval, amit a Tanács elnöki tisztét betöltő franciák már 2023 januárjától be akarnak vezetni. 

 

A minimumadó elfogadásához a tagállamok konszenzusa szükséges, ezért ha Magyarország megvétózza a javaslatot, nem lesz semmi belőle. Az jól látszik, hogy az amerikai kormány nagyon szeretné, ha az unió 27 tagállama mielőbb csatlakozna az egyébként 137 országra tervezett rendszerhez. Legalábbis erre utal, hogy az amerikai külügyminiszter kedd este kifejezetten emiatt hívta fel Szijjártót, aki a tőle magszokott módon, a Facebookon számolt be a beszélgetésről:

 

„Elmondtam neki, hogy mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között. Az európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek. Főleg úgy, hogy a bevezetésre már a jövő év elején sort akarnának keríteni Európában, míg a világ többi részén ki tudja, mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán…”

 

Érdekes érvelés egy olyan kormány miniszterétől, amely épp most vezet be „extraprofitadókat” olyan vállalatok terhére, amelyeket szintén rosszul érintett a koronavírus járvány. (Lásd légitársaságok.) Majd amikor szembemenve a kormányzati kommunikációval nyíltan vállalják, hogy a plusz terheket ránk, a fogyasztókra lesznek kénytelenek áthárítani, vizsgálatot indítanak ellene. 

 

 

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind