Megmérettünk és kevésnek találtattunk: „nyoma veszett” több mint négyszázezer magyarnak?

Véget ért a hét elején 2022-es népszámlálás, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a határidőig 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be hozzájuk, miközben a lakosságszám több mint 9 millió 600 ezer. Ha számok pontosak, akkor ez azt jelenti, hogy rejtélyes módon eltűnt csaknem 400 ezer magyar.
Rafai Gábor

2022. november 30. 17:20

Megmérettünk és kevésnek
találtattunk: „nyoma veszett” több mint négyszázezer magyarnak?

A különbség fakadhatna csupán abból, hogy ilyen sokan nem töltötték ki az ívet, de forrásaink szerint más is állhat a háttérben. Sokan lehetnek olyanok, akik már külföldön élnek, nincs is magyarországi lakásuk, így eleve bele sem kerültek a népszámlálásba, vagy ha van is ingatlanjuk itthon, nem jutott el hozzájuk a népszámlálási felhívás – írja Népszava.

 

A KSH honlapján megtalálható tájékoztató szerint október 1. és 19. között a népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe, a számlálóbiztosok további több mint kétmillió kérdőívet rögzítettek a központi rendszerben, az utolsó egyhetes periódusban pedig, a pótösszeíráson néhány tízezren kereshették fel a települések jegyzőit, hogy eleget tegyenek adatszolgáltatási kötelezettségüknek. 

 

Ez mindenestől – a pótösszeírásokkal együtt is – alig jelent többet 9 millió 300 ezer főnnél.

 

Ugyanakkor az előző népszámlálás adataiból a KSH még idén januárban azt közölte, hogy a magyar népesség létszáma 9 millió 689 ezer 10 fő. Vagyis több mint 400 ezer a különbség.

 

Ehhez hozzátartozik, hogy a Népszavának több számlálóbiztos is megerősítette: a szülők bediktálták külföldön dolgozó gyermekeik adatait is, vagyis a tényleges hiány minden valószínűség szerint ennél is nagyobb. 

 

A lap ugyanakkor emlékeztetett arra is: az összeíráson számos hiba történt, az internetes kitöltési időszak első és utolsó napján összeomlott az online rendszer feltehetően azért, mert alulméretezték a szervereket, de gondok voltak a kérdezőbiztosok tabletjeivel is, amelyek címlistáin olyanok is megjelentek, akik már online kitöltötték az ívet, emellett még lassú is volt a rendszer.

 

Statisztikus szakértők szerint azonban nemcsak az informatikai hibák voltak nagyon zavarók, hanem eleve túl hosszú volt a kérdőív is, nem lehetett megkerülni vagy átugrani az adott személynél teljesen felesleges kérdéseket: például egy egyéves kisgyereknél is válaszolni kellett arra, hány nyelven beszél és a kilencven évesnél is, hogy előző héten keresett-e aktívan munkát. 

 

A visszajelzések szerint 

  • nem tetszett a lakosságnak, hogy névvel vehettek csak részt a kitöltésben,
  • annak sem örültek, hogy túl sokat akart tudni a hivatal a lakásuk, házuk méretéről, felszereltségéről,
  • többen hangot adtak aggodalmuknak, hogy később felhasználhatják ezeket az adatokat egy vagyonvizsgálathoz.

 

Szakemberek szerint ez ugyan nem valószínű, de az elmúlt tizenkét év bizalmatlanná tette az embereket.