Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást

Az ukrán parlament szerdai ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat - közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az indítványok elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.

Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán törvényhozás emellett a G20 országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot - számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a csekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. Rámutattak a képviselők arra, hogy Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Zseleznyak hozzátette, hogy a felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

Zelenszkij: nem lehetett ukrán a lengyel területen felrobbant rakéta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy a kedden Lengyelországban felrobbant rakéta nem ukrán volt.

„Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt” - szögezte le az államfő szerdán, egy újságírókkal folytatott televíziós beszélgetés közben. Elmondta, hogy megkapta az ukrán hadsereg, illetve a légierő parancsnokságának jelentéseit, és „nem tud nem bízni bennük”.

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna részt fog venni az eset kivizsgálásában. „Azt akarom, hogy tisztességesek legyünk, és ha ez a mi légvédelmünk működése közben történt, akkor erre bizonyítékot akarok” - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a legfontosabb a vizsgálat lefolytatása, amelyben Ukrajna is részt kíván venni, és betekintést akar a többi résztvevőnél lévő adatokba. Kifejtette, hogy az ukrán szakembereket már be kellett volna engedni a baleset helyszínére. Szavai szerint azonban Ukrajna még nem kapott felkérést a lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálására. „Nem mondhatjuk ki a végső következtetéseket? Van jogunk a nyomozócsoportba tartozni? Természetesen” - konstatálta az elnök.

Zelenszkij nehezményezte, hogy bár szerinte Ukrajna egész Kelet-Európa „élő pajzsa”, ő ezt még nem hallotta a Nyugattól.

A NATO tovább akarja erősíteni Ukrajna légvédelmi képességeit

A NATO szerdai ülése után Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta: semmilyen jel nem mutat arra, hogy Oroszország agresszív akcióra készül a NATO ellen – írtuk korábban.

Ezután közölte azt is, hogy az eddigi vizsgálati adatok alapján egy alapján egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta az incidenst. Ugyanakkor hozzátette: De hadd legyek egyértelmű: ez nem Ukrajna hibája. A végső felelősség Oroszországé, amely jogtalan háborút folytat Ukrajna ellen.

Jens Stoltenberg újságírói kérdésekre válaszolva azt is közölte, hogy növelik az Ukrajnának küldendő légvédelmi eszközök mennyiségét.

Stoltenberg köszönetét fejezte ki azoknak a tagországoknak, amelyek ebben szerepet vállalnak, és azt is közölte, hogy a légvédelmi rakétarendszerek mellett légvédelmi célú drónokat is szállítanak Ukrajnának, melyek a cirkáló- és ballisztikus rakéták kivédésében is segíthetnek.

Az ukrajnai háború elítélésével zárult a G20-csúcstalálkozó

A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-csoport ülését lezáró közös nyilatkozatban elítélték az ukrajnai háborút, hozzátéve, hogy egyes tagállamok eltérő állásponton vannak a helyzetet illetően.

Sokakat meglepett, hogy az indonéziai értekezleten részt vevő országok mély megosztottsága ellenére sikerült elfogadni a szöveget. Nem pusztán maga Oroszország, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő, a fegyveres konfliktus éles elítélésétől eddig tartózkodó Kína és India is megfúrhatta volna a dolgot.

„A tagok többsége határozottan elítéli az ukrajnai háborút, és hangsúlyozza, hogy hatalmas emberi szenvedést okoz, illetve súlyosbítja a meglévő gyengeségeket a világgazdaságban” – írták.

Jól jelzi a megosztottságot a „tagok többsége” kitétel, valamint annak elismerése, hogy „voltak más álláspontok és helyzetértékelések is”, ahogy arra is kitértek, hogy a G20 nem biztonsági fórum az ehhez hasonló konfliktusok rendezésére.

John Kirton, a G20 Kutatócsoport igazgatója ugyanakkor „nagy áttörésnek” minősítette, hogy sikerült belefoglalni a zárónyilatkozatba az ENSZ márciusban elfogadott határozatának nyelvezetét, amelyben a világszervezet „teljes és feltétel nélküli csapatkivonásra” szólította fel Oroszországot.

„A G20 nem hagyott kétséget afelől, hogy ki kezdte a háborút, és hogyan kellene véget vetni neki” – mutatott rá.

Majd ennek kapcsán Kína és India „aktív elmozdulásáról” beszélt, arról, hogy a két ország szerinte ezzel csatlakozott „a demokratikus oldalhoz a nagy geopolitikai megosztottságban”.

Svédország légvédelmi rendszert is küld Ukrajnának

Svédország szerdán bejelentette, hogy jelentős katonai és humanitárius segélyt küld Ukrajnába a tél közeledtével.

A katonai segély értéke 3 milliárd svéd korona (112,1 milliárd forint), és egy légvédelmi rendszerből, valamint lőszerekből áll. A stockholmi kormány nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerről van szó.

Ulf Kristersson svéd kormányfő elmondta, hogy ez a kilencedik, és az eddigi legnagyobb segélycsomag, amelyet Ukrajnába küldenek. A humanitárius segély értéke 720 millió svéd korona (27 milliárd forint), és az ENSZ Világélelmezési Programja (FAO), a Világbank, illetve az Ukrajnai Zöld Megújulás Program keretében érkezik az országba.

A segély egy részét Moldova kapja, ahova rengetegen menekültek Ukrajnából a harcok elől.