Meghalt Becsei József földrajztudós, a szegedi egyetem professzora

A szegedi professzor ezer szállal kötődött az Alföldhöz, ezen belül is szülőföldjéhez Békés megyéhez. Becsei József beírta nevét a magyar tudománytörténetbe. Nem akárhogyan.
Bod Péter

2022. szeptember 16. 12:01

Meghalt Becsei József földrajztudós, a szegedi egyetem professzora

Egyetemet végzett geográfusként a rendszerváltás előtt a Békés Megyei Tanács kulturális osztályát vezette és pontosan tisztában volt azzal, hogy szűkebb régiója szellemi és tudományos értelemben mennyire felzárkóztatásra szorul. Meglévő politikai kapcsolatait felhasználva a jelzett és örökölt hátrányok felszámolását tekintette egyik fő céljának. Tudománytörténetet írt azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Földrajztudományi Intézete 1973-ban Békéscsabán hozta létre Alföldi Osztályát, amiben Becsei Józsefnek döntő érdemei voltak Enyedi György és Tóth József mellett.

 

Akkor tudjuk értékelni a tényt, hogy Békéscsabán akadémiai kutatóintézet jött létre 1973-ban, ha tudjuk, hogy Budapesten kívül az akadémia egyetlen társadalomtudományi kutatóintézettel sem rendelkezett vidékén. Becsei Józsefnek nagy szerepe volt abban, hogy a szegedi egyetem földrajzkutatóját és oktatóját, Tóth Józsefet megnyerte a feladatnak, és indulásakor ő vezette a csabai intézetet.

 

A megye szellemi életének egyik központja lett 

Földrajztudományi Kutatóintézet békéscsabai osztálya, feladatát tekintve pedig geográfiában Alföldkutatás központja. Fiatal fölrajzkutatók sokasága bontogatta itt szárnyait, közülük sokan utóbb a szegedi egyetem oktatói lettek.

 

Becsei József a rendszerváltás után a fővárosban, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet folytatta munkáját, majd innen került az akkori nevén József Attila Tudományegyetemre (JATE), ahol a Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékvezetője lett.

Kutatásainak középpontjában a településföldrajz és a településmorfológia állt, és ezen belül is a hazai tanyakutatás egyik legnagyobb hatású képviselője volt, aki tovább vitte Mendöl Tibornak a két világháború közötti kutatásait. Kutatási területének kiválasztása aligha véletlen, mert 1937-ben a Békés megyei Orosháza mellett található Pusztaföldváron született egy tanyán.

 

Széles körű tudományos érdeklődését bizonyítja, hogy a felsoroltakon túlmenően és eredeti kutatási területein, azokhoz kapcsolódva népességföldrajzzal is foglalkozott. 

 

Az időközben nevet váltó egyetemnek, a Szegedi Tudományegyetemnek 2007-ig volt aktív oktatója, a professor emeritus címet azóta viselte, és nyugalomba vonulása után is részt vett az SZTE Földrajztudományi Doktori Iskolájának munkájába. 

 

Hosszan tartó, súlyos betegség után 85 éves korában érte a halál.

Címlapon

mutasd mind