Annak ellenére is az „Ukrajna-fáradtság” a nemzetközi sajtó egyik divatos toposza, hogy alig született kutatás róla, így az sem világos, miként lehet felvenni a küzdelmet a hatásaival. Ahogy arra egy korábbi elemzésünkben rámutattunk, a magyar közvélemény háborúval kapcsolatos figyelme – már csak az Ukrajnával kapcsolatos ellenérzések miatt is – még viszonylag magas szinten van, de a kifáradás jelei már látszanak.

Az azonnali béke szükségességéről, valamint a szankciók hatástalanságáról szóló üzenetek folyamatos ismétlésével a magyar kormánynak sikerült az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segély támogatottságát tizennégy, az Oroszország elleni szankciókét pedig kilenc százalékponttal csökkentenie fél év leforgása alatt. Történt ez annak ellenére, hogy a magyar kormány megszavazta az összes uniós szankciót, az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélycsomagokat, de még a fegyverekre se sajnálta az uniós pénzt.

Nem minden európai ország szenved a magyarhoz hasonló médiatértől, így az orosz propaganda által gerjesztett kimerülés hatása az európai közvéleményre meglehetősen egyenlőtlen. Uniós összesítésben a támogatás továbbra is magas, de ennek eloszlása széles skálán mozog az országok között.

Míg Svédországban például a megkérdezettek kilencvenkét százaléka támogatja az Ukrajnába irányuló uniós fegyverszállításokat, addig Bulgáriában a lakosság mindössze harminchárom százaléka. Nem véletlen tehát, hogy a bolgár elnök és több parlamenti párt is nyilvánosan ellenzi az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, miközben a bolgár kormányok titokban, közvetítőkön keresztül fegyverekkel, lőszerrel és üzemanyaggal is támogatják Ukrajnát.

A bolgárok mellett a görögök és a szlovákok többsége is ellenzi az uniós fegyverszállításokat, a csehek, a magyarok, az osztrákok és a ciprusiaknak pedig csak szűk többsége támogató. Moszkva pontosan ezeket az országokat célozza a dezinformációs gépezetével, bízva abban, hogy ez segítheti háborús győzelmét azáltal, hogy Ukrajna szövetségeseit a támogatásuk visszavonására kényszeríti. Önmagában ugyan Ciprus vagy Görögország támogatásának elveszítése nem lenne végzetes Ukrajna háborús erőfeszítéseire nézve, de az európai egység megbomlása könnyen a pénzügyi és katonai erőforrások elapadásához vezethetne.

A Kreml gyakorlott felhasználója az információs műveleteknek, és van már tapasztalata a Nyugat érdeklődésének aláásásában; gondoljunk Grúziára (2008), a Krímre (2014), Szíriára (2015) vagy Afganisztánra (2021). Eddig azonban úgy látszik, hogy Moszkva elmúlt hónapokban futtatott dezinformációs offenzívája korlátozott eredményeket ért el.

Az orosz trollok és propagandaoldalak ugyan nagyon szeretnék erodálni az ukrán menekültek iránti szimpátiát, ez egyelőre sikertelennek tűnik. A menekültek teherként vagy fenyegetésként történő lefestése nem tudta aláásni az európai polgárok szolidaritását az elmúlt egy évben. Az Unió egészében nyolcvannyolc százalék támogatja a menekültek befogadását, és a kelet-közép-európai országok egyikében sincs hetven százalék alatt – ami a visegrádi országokat illeti:

• Csehországban hetvenkét százalék,
• Szlovákiában nyolcvanegy százalék,
• Magyarországon nyolcvanhat százalék,
• Lengyelországban kilencvenegy százalék

a támogatók aránya.

Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítség is kiemelt célpontja az orosz információs hadviselésnek. Az ukrajnai korrupcióról, a nyugati tankok – megérkezés előtti – felrobbanásáról vagy a kisebbségek kényszersorozásról szóló dezinformációs narratívák az ukrán államba vetett bizalmat igyekeznek aláásni, remélve, hogy ezzel csökkenhet a nyugati támogatás mértéke. Talán ennek lehet az eredménye, hogy bár alacsonyabb bázisról, de mérsékelten csökkent az európai polgárok támogatása: a pénzügyi segély esetében hetvenhét százalék, a katonai segély esetében hatvanöt százalék továbbra is támogatja ezeket az uniós intézkedéseket.

Összességében az látszik, hogy az orosz erőfeszítések eddig nem értek célt, sem a csatatéren, sem az információs térben, de ez nem garantálja, hogy nem is fognak a jövőben. A bahmuti harcokhoz hasonló felőrlő, kifárasztást célzó orosz taktika az információs térben is működhet, ezért a nyugati kormányoknak és Ukrajna szövetségeseinek kiemelten kell figyelniük arra, hogy megőrizzék a „hátországok” támogatását. Odafigyeléssel és hatékony kommunikációval ki lehet alakítani egy olyan helyzetet, ahol az Európa kifárasztására irányuló orosz erőfeszítések hatástalanok maradnak, végső soron hozzájárulva Ukrajna győzelméhez.