Megelégelte az unió a Facebook, a Google és az Apple folyamatos szabálysértéseit – súlyosabb büntetésekre számíthatnak a techóriások

Az Európai Bizottság új javaslata alapján a notórius szabályszegő cégek elleni bírságok már automatikusak lesznek. Ezek éves bevételük tíz, de bizonyos esetekben akár húsz százalékát is elérhetik. Az új jogszabály még messze nem tökéletes, de mindenképpen fontos lépésnek tekinthető az új digitális gazdaság alapszabályainak lefektetésében.
Kékes Viktória

2022. március 30. 11:04

Megelégelte az unió a Facebook, a Google és az Apple folyamatos szabálysértéseit – súlyosabb büntetésekre számíthatnak a techóriások

Az olyan techóriások, mint például a Facebook, az Apple vagy a Google simán megengedhetik maguknak, hogy a versenyjogi szabályok megsértése miatt rájuk kiszabott időszakos büntetéseket kifizessék, sőt, az sem zárható ki, hogy ezeket már eleve belekalkulálják a költségvetésükbe. Ezt unta meg az Európai Unió, és egy új, egységes jogszabállyal tervez fellépni a problémás cégek ellen – írja a Qubit.

 

Az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabály szövegét, amely a benne meghatározott kritériumok alapján egyértelműen a nyugati technológiai piacot uraló öt cégre – ezek a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft – vonatkozik, 2022. március 24-én elfogadta előbb az Európai Parlament, majd a Miniszterek Tanácsa is, így már csak a tényleges hatályba lépés van hátra. Ennek időpontját 2022 októbere és 2023 januárja közé teszik a szakértők. 

 

Az új szabályozás szerint az úgynevezett „kapuőr” cégeknek (azaz a fent megnevezett öt óriásnak):

  • biztosítaniuk kell az azonnali üzenetküldő szolgáltatások alapvető funkcióinak interoperabilitását (például lehessen WhatsAppról iMessage-üzenetet küldeni);
  • engedélyezni kell az egyes szoftvereknek, alkalmazásoknak vagy szolgáltatásoknak a készülékről való törlését, és a használni kívánt alapvető appok (például böngésző, email) kiválasztását egy új készülék kezdő beállításánál;
  • hozzáférést kell biztosítaniuk az üzleti partnereknek a platformon végzett hirdetési vagy kereskedelmi tevékenységük teljesítményére vonatkozó adatokhoz (például az Amazonon eladóként megjelenő cégeknek látniuk kell a rájuk vonatkozó Amazon-analitikát);
  • tilos az operációs rendszereikben alapértelmezettként beállítani saját alkalmazásaikat (például Chrome az Androidon, Safari az iOS-en);
  • tilos a saját termékeik vagy szolgáltatásaik előnyben részesítése más piaci szereplőkéivel szemben (például egy Google-keresés során nem lehet előresorolni a Play Áruházba vezető linket);
  • tilos előírni az alkalmazásfejlesztők számára, hogy az appoknak az áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos szolgáltatásokat (például fizetési rendszer vagy azonosítási szolgáltatás) vegyenek igénybe;
  • és tilos a valamely szolgáltatás során gyűjtött személyes adatok felhasználása más szolgáltatás céljára.

 

Ha a cégek nem tartják be a szabályokat, fokozott bírságokra számíthatnak, amiket már nem eseti alapon szabnak ki, hanem automatikusan járnak. Az Európai Bizottság elsőre az előző évi globális árbevételük tíz százalékáig terjedő összegre büntetheti a cégeket, megismételt szabályszegés esetén ez a határ húsz százalékra nő. 

 

Ha az EB szisztematikus szabálysértéseket állapít meg egy vállalatnál, akkor bizonyos időre eltilthatja az adott céget a fúzióktól és az akvizícióktól, vagyis a más cégekkel való egyesüléstől vagy azok felvásárlásától, valamint – és leginkább ez a pont aggasztja a techcégeket – „szükség esetén magatartásbefolyásoló vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el”.

 

A jogszabály kritikusai szerint ez sem fogja megakadályozni a technológiai óriások versenyellenes tevékenységét. Versenyjogi szakértők szerint ugyanakkor kár lenne előre leírni az új szabályozást, hiszen mindenképpen fontos első lépést jelent az új, digitális gazdaság alapszabályainak lefektetésében.