Az olyan techóriások, mint például a Facebook, az Apple vagy a Google simán megengedhetik maguknak, hogy a versenyjogi szabályok megsértése miatt rájuk kiszabott időszakos büntetéseket kifizessék, sőt, az sem zárható ki, hogy ezeket már eleve belekalkulálják a költségvetésükbe. Ezt unta meg az Európai Unió, és egy új, egységes jogszabállyal tervez fellépni a problémás cégek ellen – írja a Qubit.

Az Európai Bizottság által kidolgozott jogszabály szövegét, amely a benne meghatározott kritériumok alapján egyértelműen a nyugati technológiai piacot uraló öt cégre – ezek a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft – vonatkozik, 2022. március 24-én elfogadta előbb az Európai Parlament, majd a Miniszterek Tanácsa is, így már csak a tényleges hatályba lépés van hátra. Ennek időpontját 2022 októbere és 2023 januárja közé teszik a szakértők. 

Az új szabályozás szerint az úgynevezett „kapuőr” cégeknek (azaz a fent megnevezett öt óriásnak):

• biztosítaniuk kell az azonnali üzenetküldő szolgáltatások alapvető funkcióinak interoperabilitását (például lehessen WhatsAppról iMessage-üzenetet küldeni);
• engedélyezni kell az egyes szoftvereknek, alkalmazásoknak vagy szolgáltatásoknak a készülékről való törlését, és a használni kívánt alapvető appok (például böngésző, email) kiválasztását egy új készülék kezdő beállításánál;
• hozzáférést kell biztosítaniuk az üzleti partnereknek a platformon végzett hirdetési vagy kereskedelmi tevékenységük teljesítményére vonatkozó adatokhoz (például az Amazonon eladóként megjelenő cégeknek látniuk kell a rájuk vonatkozó Amazon-analitikát);
• tilos az operációs rendszereikben alapértelmezettként beállítani saját alkalmazásaikat (például Chrome az Androidon, Safari az iOS-en);
• tilos a saját termékeik vagy szolgáltatásaik előnyben részesítése más piaci szereplőkéivel szemben (például egy Google-keresés során nem lehet előresorolni a Play Áruházba vezető linket);
• tilos előírni az alkalmazásfejlesztők számára, hogy az appoknak az áruházakban való szerepeltetése feltételeként bizonyos szolgáltatásokat (például fizetési rendszer vagy azonosítási szolgáltatás) vegyenek igénybe;
• és tilos a valamely szolgáltatás során gyűjtött személyes adatok felhasználása más szolgáltatás céljára.

Ha az EB szisztematikus szabálysértéseket állapít meg egy vállalatnál, akkor bizonyos időre eltilthatja az adott céget a fúzióktól és az akvizícióktól, vagyis a más cégekkel való egyesüléstől vagy azok felvásárlásától, valamint – és leginkább ez a pont aggasztja a techcégeket – „szükség esetén magatartásbefolyásoló vagy szerkezeti korrekciós intézkedéseket rendelhet el”.

A jogszabály kritikusai szerint ez sem fogja megakadályozni a technológiai óriások versenyellenes tevékenységét. Versenyjogi szakértők szerint ugyanakkor kár lenne előre leírni az új szabályozást, hiszen mindenképpen fontos első lépést jelent az új, digitális gazdaság alapszabályainak lefektetésében.