Megáll az idő – Szántó György olvasói levele

Szeged.hu

2022. január 26. 11:38

Megáll az idő – Szántó György
olvasói levele

Van egy ország Európában, ahol visszatérően megáll az idő. Ugyanazon Kedves Vezető által irányítottan folyik az ország anyagi és szellemi életének letarolása; jelenik meg a letargia, a bizalmatlanság, a kilátástalanság érzete széles körökben. A kiváltságosok őrzik kiváltságaikat, a kitaszítottak úgy érzik, hogy nem tehetnek semmit. Befogják a szájukat, és kussolnak.

 

A művészetek a maguk eszközeivel fejezik ki elégedetlenségüket, vagy alkut kötnek és kivárnak, vagy lelkesen élvezik a rendszer előnyeit, és megkapják jutalmukat. Mindegyikre van példa. Az elégedetlenkedők eltűnnek a rádióból, a televíziókból, fellépéseik itt-ott nem kívánatosak, nehogy megzavarják a lakosság békéjét. A kiegyezőkhöz, a lelkes éljenzőkhöz dől a – többnyire – közpénz, a többiek éhkoppra vannak fogva.

 

A táncdalszerzők elsődleges célja a szórakoztatás. Egy jót táncolni, lassúzni, rokizni, és közben elfelejteni a mindennapok búját-baját...

 

Néha – akarva, akaratlan – más is kijön egy táncdalból. Bágya András zenéjére G. Dénes György (alias Zsüti, megannyi sláger szövegírója) és László Endre írták a „Megáll az idő” című dalt 1960-ban, és a szövegíró felesége, Hollós Ilona búgta bele az éterbe:

 

„Megáll az idő, az égen néma álló csillagok.

A Földön csak te vagy és én vagyok,

Hallgatsz és hallgatok,

Szerelmes szó sem csendül.”

 

Így az első strófa, amely az ötödik versszakban kiegészül azzal, hogy „Szerelmes szó sem csendül már.” Az általános hallgatás itt is nyugtázva.

 

Az utolsó mondat már nem is egy önálló versszak, hanem csak egy sóhaj: „És megállt az idő.”

 

Húsz év múlva Gothár Péter kultikus filmje kapta ezt a címet: Megáll az idő. (Tudom, hogy Gothárra – az általam is elítélt szexuális zaklatási ügye kiderülése óta – nem helyes hivatkozni, de e korszakos film idézésekor mégsem hallgathatom el a nevét.)

 

A film az 1956–1968. közötti években játszódik, amikor „két út áll az emberek előtt: disszidálnak, vagy megalkusznak.” Vannak ebben a filmben intelmek is: „Ne ugrálj, ne feltűnősködj!” vagy „aki kérdez, az faggat, mert őt is faggatják.” És nem tudom leírni a társadalmi közönyt, beletörődést plasztikusabban, mint a filmbeli idézettel:

 

„Ebben az országban még a szar is le van szarva.”

 

És hogy a filmeknél maradjak: Szabó István 2021-es Zárójelentés című filmjének vége felé a Klaus Maria Brandauer által alakított Doktor és az Eperjes Károly által alakított Kristóf atya a falu taván csónakban ülve cserélnek eszmét, ahol senki nem hallja őket. A Doktort hangos kifakadására Kristóf atya figyelmezteti:

 

– Hagyd abba a kiabálást!

 

Mire a Doktor kiabálva, majd a végén csendesebben:

 

– Én miért hagyjam abba, itt már kiabálni sem szabad? Csak intrikálni, meg gyűlölködni? Ebben a faluban mindenki öreg és süket... Jogosan ordibálok! Ennek a falunak úgyis vége... Be lehet szántani, itt szép csendben minden szétrohad, a lelkekben is, a testekben meg minden nap látom... Írom nekik a recepteket, de teljesen feleslegesen... A gyűlölet beteggé tesz.

 

Tényleg, meg lehet az időt állítani?

 

Szántó György