Megadásra szólították fel Szeverodonyeck védőit az oroszok, Macron szerint a béke érdekében tárgyalni kell Oroszországgal

Az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeinek rövid összefoglalója 2022. június 15-én koradélután.
Kékes Viktória

2022. június 15. 13:25

Megadásra szólították fel Szeverodonyeck védőit az oroszok, Macron szerint a béke érdekében tárgyalni kell Oroszországgal

Megadásra szólították fel Szeverodonyeck védőit az oroszok

Oroszország felszólította az ukrán erőket, hogy szerda kora reggelig tegyék le a fegyvert a harcok sújtotta keleti Szeverodoneckben lévő vegyi üzemben.

 

A luhanszi régió kormányzója, Szerhij Haidai azt mondta, hogy mintegy 500 civil, köztük 40 civil rekedt a gyár területén. Az oroszok azt ígérik, ha a védők megadják magukat, a civilek szabadon távozhatnak egy szerdán 8 és 20 óra között az általuk ellenőrzött Szvatove felé nyíló humanitárius folyosón.

 

A brit védelmi minisztérium napi jelentésében megerősítette, hogy – a Mariupoli Azovsztalhoz hasonlóan – civilek bujkálnak a vegyi üzemben. A hírszerzői információkra támaszkodó jelentés kiemeli, hogy több hónapnyi heves harcok után a város nagy része orosz kézre került.

 

Macron: A béke megteremtéséhez tárgyalni kell Oroszországgal

A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – hangoztatta Emmanuel Macron francia elnök szerdán a romániai Mihail Kogalniceanu katonai bázison, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen látogatta meg az ukrajnai háború miatt oda vezényelt francia és más nemzetiségű NATO-csapatokat.

 

Macron kifejtette: az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország „félelmetes erő”, és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön és a tüzet beszüntessék, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez.

 

Varsó üdvözli Biden tervét az ukrán gabonaexportot elősegítő silók létesítésére

„Ez nagyon jó bejelentés” – reagált Henryk Kowalczyk lengyel agrárminiszter arra, hogy Joe Biden kedden kilátásba helyezte: Ukrajna határainál, Lengyelországban is, átmenetileg amerikai gabonasilókat létesítenek, ami lehetővé teszi a gabonafélék szárazföldi kivitelének bővítését. Az amerikai elnök szerint ez az egyik módszer arra, hogy féken tartsák az élelmiszerárak emelkedését, amely Ukrajna orosz megtámadásával és az ukrán kikötők blokádjával is összefügg.

 

Kowalczyk szerint a silók létesítése három-négy hónapon belül lehetséges. Megerősítette, hogy Ukrajnából havonta mintegy 5 millió tonna gabonát kellene exportálni, Lengyelország pedig jelenleg maximum 1,5 tonna gabona szállítását tudja lebonyolítani. 

 

„Ha viszont nem szállítunk gabonát Észak-Afrikának, a közel-keleti országoknak, jön az éhínség és Nyugat-Európát elárasztja a migránsáradat” – figyelmeztetett Kowalczyk, hozzáfűzve: Vlagyimir Putyin orosz elnök „az éhséggel játszadozik”.

 

Honvédelmi miniszter: a kormány számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb

„A kormánynak Magyarország, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, ezt garantálják azok a magyar és amerikai katonák is, akik a NATO keretében közös járőrözést hajtanak végre” – erről beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, amikor a gyakorlatra érkezett katonákkal találkozott Hajdúhadházon, a Vay Ádám kiképzőbázison. 

(fotó: MTI)

A honvédelmi miniszter azt mondta, Magyarország elkötelezett a NATO mellett, a magyar katonák rendszeresen együtt gyakorlatoznak más NATO-katonákkal. Szalay-Bobrovniczky megismételte, hogy a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán.

 

Hozzátette, a térségben a katonáknak kettős feladatuk van: a humanitárius tevékenység mellett biztosítaniuk kell Magyarország határainak védelmét, de a NATO tagjaként ebben a feladatban is számíthat szövetségeseire az ország. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a Magyar Honvédség a mostani háborús helyzetben is fenntartsa a NATO szerepvállalásának szintjét.

 

Szijjártó: Brüsszeli szégyen, hogy az EU-bővítés tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban

„Brüsszeli szégyen, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat sem haladt előre az elmúlt időszakban, pedig a Nyugat-Balkán integrációja egyszerre járna a biztonsági helyzet és a gazdasági versenyképesség javulásával” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Podgoricában.

 

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Ranko Krivokapić montenegrói külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az EU súlyos gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe: az ukrajnai háború és a szankciók nyomán az infláció, a kamatok, illetve az energia- és nyersanyagárak is az egekbe szöktek.

(fotó: Facebook)

Szijjártó szerint ebben a helyzetben a közösségnek mindent el kellene követnie a biztonsági kockázatok csökkentése és az európai gazdaságok versenyképességének életben tartása érdekében.

 

„Mi tudunk olyan intézkedést, amely ezt a két célt egyszerre elégítené ki, ez pedig a Nyugat-Balkán integrációja lenne, ami mindig is európai érdek volt, de ebben a helyzetben szó szerint életbevágóvá vált”.

 

Szijjártó Péter kijelentette: ennek biztonsági aspektusát a NATO már felismerte, és jóváhagyta három térségbeli ország csatlakozását, de ideje lenne, hogy az EU is felismerje a dinamikusan növekvő gazdaságokkal rendelkező régió jelentőségét:

 

„Mi őszintén szólva szégyennek tartjuk, brüsszeli szégyennek, hogy az Európai Unió bővítése tapodtat nem haladt előre az elmúlt időszakban”.

 

A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország mindent megtett azért, hogy Montenegró közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz, jelentős magyar vállalati beruházások történtek az országban, az Eximbank pedig 35 millió eurós hitelkeretet nyitott ennek további előmozdítására.

 

ORFK: 10 ezer 595-en érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán–magyar határszakaszon 6277 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4318-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-vel. Vonattal 268 ember, köztük 59 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre kedden.