Még ki sem nevezték köztársasági elnöknek, máris harcolni akar Novák Katalin

Úgy tűnik, a főnöke harcmániája köszön vissza Novák Katalinban.
Cservenák Zoltán

2022. január 27. 21:23

Még ki sem nevezték köztársasági elnöknek, máris harcolni akar Novák Katalin

„Igazi köztársasági elnöki” interjút adott a Mandinernek Novák Katalin, annak ellenére, hogy még nem választották meg a nemzet egységének megtestesítésére.

 

Novák megígérte, hogy felfüggeszti párttagságát, de azért „ideológiai hidegháborúra” készül, mert szerinte a szabadság és a szabadosság áll egymással szemben.

 

A jelölt így fogalmazott:

 

„A világban nem csak az anyagi erőforrásokért, a politikai befolyás növeléséért folyik ádáz küzdelem. Ideológiai hidegháborúra kell berendezkednünk, ahol a szabadság és a szabadosság áll egymással szemben. Van tehát feladat. Nem leszek tétlen államfő a nemzetközi térben sem.”

 

Nehéz erre mint mondani, hiszen Novák Katalin annak a pártnak mászta meg a ranglétráját az elmúlt években, és ennek köszönheti köztársasági elnöki jelöltségét, amiben Borkai Zsolt, Mengyi Roland, Simonka György, Boldog István, Völner Pál is tag volt, vagy párttag a mai napig. 

 

Igaz, hogy a nováki „szabadság” értelmezhető úgy is, hogy a Fidesz kétharmadát rendkívül elegáns módon három olyan képviselő tartja fenn, akik közül egy, Völner ellen a vád: kenőpénzek elfogadása; egy, Simonka ellen bírósági eljárás zajlik korrupció miatt, egyenek pedig már ajánlott is a bíróság 6 évet bűnszervezetben elkövetett vesztegetés miatt. De említhetnék Szájer Józsefet, Rogán Antalt, Bayer Zsoltot, Kövér Lászlót, Deutsch Tamást – mindannyiuknak voltak már szabados cselekedeteik.

 

A szabadosság elleni harc jegyében kérdezhették meg Novákot egy 2010-ben még Németországban – főállású édesanyaként – vezetett blogja miatt, amiben azt írta: 

 

hálát ad, amiért nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élnek röhejes jövedelemből.

 

A 444.hu talált rá a blogra, amiben Novák így fogalmazott: 

 

„Én hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”.

 

Novák a mandineres az interjúban azt mondta: 

 

„Ma éppen úgy tisztelem a kórházi ápolók, a szociális területen dolgozók vagy a pedagógusok munkáját, mint tíz évvel ezelőtt, a legnagyobb megbecsüléssel tudok csak beszélni róluk. A régi megjegyzésem éppen a méltatlanul alacsony jövedelmekről szólt”.

 

Tegyük hozzá, hogy az ápolók és a pedagógusok ma is méltatlan, sőt, inkább röhejes bérekért dolgoznak Magyarországon, főként, ha azt nézzük, mekkora a felelősségük és milyen hatalmas feladat nyomja a vállukat.