Még az elemzőket is meglepte, milyen gyorsan romlik a pénzünk: júliusban 13,7 százalék volt az infláció
2022. augusztus 09. 11:10
2021. júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett. Ezen belül
- a margarin 65,8, százalékkal
- a kenyér 57,9 százalék százalékkal,
- a sajt 52,6 százalékkal,
- a száraztészta 49,1 százalékkal,
- a tejtermékek 43,8 százalékkal,
- a baromfihús 38,8 százalékkal,
- a péksütemények 38,5 százalékkal és
- a tojás 37,5 százalékkal drágult.
Átlag alatti mértékben, 13 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára.
A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9 százalékkal került többe.
A tartós fogyasztási cikkekért 14, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 18,2, a használt személygépkocsikért 17,9, az új autókért 17,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,2, ezen belül a szeszes italok 13,2 százalékkal drágultak.
Az állateledelek ára 33,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,5, a testápolási cikkeké 16,9, az üzemanyagoké 6,7 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,7, a járműjavítás és -karbantartás 16,4, az üdülési szolgáltatás 13,1 százalékkal került többe.
A vártnál jóval magasabb infláció okai között szerepel többek között:
- a forint érdemi gyengülése,
- a különadók árakba beépülő hatása,
- a chipsadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adójának emelése,
- a nyersanyagok és az energiaköltség drasztikus emelkedése,
- az élelmiszerársokk,
- az erős háztartási kereslet, valamint
- a piaci energiaárak növekedésének folyamatos áthárítása más termékekre, szolgáltatásokra.
Júliusban alaposan odavágott a lisztnek, a kenyérnek, a sajtnak és a tejtermékeknek az infláció
Egy hónap alatt, 2022. júniushoz viszonyítva átlagosan 2,3 százalékkal emelkedtek az árak
Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak
ezen belül
- az édesipari lisztesáru 21,3,
- a kenyér 12,7,
- a száraztészta 7,8,
- a rizs 7,4,
- a sajt 6,9,
- az alkoholmentes üdítőitalok 5,7,
- a tejtermékek 5,5,
- a péksütemények 5,4 százalékkal többe.
Az idényáras élelmiszerek 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruk 3,8, a szeszes italok pedig 3,6 százalékkal drágultak a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 4,7 százalékkal.
A szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 10,3, a postai szolgáltatásokért 9,7, a sport- és múzeumi belépőkért 4,6 százalékkal kellett többet fizetni.
Még ezután jöhet a feketeleves: a pénzromlásban határ a csillagos ég?
A júliusi durva ugrással nem ér véget az árak gyorsuló ütemű emelkedése.
A rezsiemelés több százalékpontos ársokkot jelenthet, ezért az őszre 16-17 százalékon tetőzhet az infláció, ami aztán év végére keveset szelídülhet.
Hogy mennyire sokkolta az elemzőket is a pénzromlás ilyen mértékű felgyorsulása azt az is mutatja, hogy az év végére vonatkozó inflációs várakozások robbanás szerűen emelkedtek:
- januárban még 3,4 százalékos inflációt várt decemberre a piac,
- áprilisban már 8,6 százalékot,
- négy hónap alatt ez nőtt 16,5 százalékra.
Elemzők szerint azonban ez sincs kőbe vésve, az inflációs pályát – a sok bizonytalan tényező miatt – a közeljövőben még többször át kell majd rajzolni.
