Medián: az áprilisi választás után tovább nőtt a Fidesz támogatottsága

Ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, a Mi Hazánk a legerősebb ellenzéki párt, és most is sokkal többen emlékeztek úgy, hogy voltak szavazni, mint ahányan ténylegesen voksoltak – áll a HVG megbízásából készített friss Medián kutatásban.

Kékes Viktória

2022. május 11. 11:40

Medián: az áprilisi választás után tovább nőtt a Fidesz támogatottsága

A választást követő elemzői értékelésben gyakorta lehetett arról hallani, hogy szinte mindenkit alaposan meglepett az áprilisi választás végeredménye. A Medián friss kutatása szerint az állampolgárok viszont számítottak a Fidesz győzelmére, még az ellenzéki szavazók egynegyede is úgy nyilatkozott, hogy nem lepte meg az újabb kétharmad.

A teljes lakosságban kisebbségből (44 százalék) többségbe (54 százalék) kerültek azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”, és minden második szavazópolgár, illetve minden harmadik párt nélküli, „bizonytalan” válaszadó is inkább reményekkel, mint aggodalommal tekint a jövőbe. Még a veszteseket támogatók borúlátása is csökkent, igaz, csak három százalékkal.

Az emberek általában normakövető magatartásnak, „állampolgári kötelességnek” gondolják a választási részvételt, ezért az előtte és utána kapott közvélemény-kutatási számok szinte mindig felülbecslik a ténylegesen voksolók arányát. Most is ez történt: a tényleges 70 százalékos aránnyal szemben április végén már 91 százaléknyian állították, hogy elmentek szavazni április 3-án.

A szavazatok megoszlása tekintetében viszont a mostani Medián-kutatás adatai elég jól illeszkednek a hivatalos végeredményhez: a felmérésben válaszolók 54 százaléka mondta magát Fidesz–KDNP-szavazónak (a tényleges hazai listás arány 52 százalék volt), 34 százalék ellenzékinek (a valóságban 36 százalék), és

a tényleges 6-tal szemben 8 százalék állította, hogy az ő voksai is hozzájárultak a Mi Hazánk parlamentbe jutásához.

Valamelyest tehát ezúttal is érvényesült a sokat emlegetett „győzteshez húzás”, ezúttal nemcsak a ténylegesen az élen végzett Fidesz–KDNP esetében, hanem a némileg váratlanul jól szereplő Mi Hazánk Mozgalommal kapcsolatban is.

Mindent egybevetve a Mi Hazánk annyiban is átvette a Jobbik korábbi (2014 és 2018 közötti) szerepét, hogy egy hónappal a választások után – ha csak szűk különbséggel is – a legerősebb ellenzéki pártnak tekinthető: 1 százalékponttal megelőzi a DK-t, és még 1-gyel a Momentumot. Ezek persze hibahatáron belüli különbségek, de szimbolikus jelentőségük nem elhanyagolható.

A párt megerősödését az is jelzi, hogy elnöke, Toroczkai László a teljes szavazókorú népességben az ellenzéki politikusok népszerűségi ranglistáján a harmadik helyre került.

Ami viszont nagyon érdekes, hogy az ellenzéki szavazók körében viszont kilenc közül a legutolsó. Számszerűsítve Toroczkai 53 százalékos támogatottságot élvez a kormánypárti szavazók körében, és csak 14 százalékosat az ellenzékiekében. Amint arra Hann Endre felhívja a figyelmet:

„Olyan esetre eddig még soha nem volt példa, hogy – mint most Toroczkai – egy magát ellenzékiként pozicionáló politikus számottevően kedveltebb legyen
a kormánypárti, mint az ellenzéki oldalon”.