2018 januárjához hasonlóan, a közvélemény-kutatás fókuszába a magyarok nemzetközi környezettel szembeni magatartása került. Általánosságában az fogalmazható meg, hogy az elmúlt években még bizalmatlanabbak lettünk.

A négy évvel ezelőtti adatokból az derült ki, hogy a világ nagyhatalmai közül a nyugat-európai országokról van a magyaroknak a legjobb véleménye, de Oroszország megítélése, ha lassan is, de egyértelműen javult. 

A friss adatfelvételből az látszik, hogy a nyugati országok megítélése nagyjából stagnál, viszont az igazi nagyhatalmakkal szemben egyre bizalmatlanabbak a magyarok. Ukrajnáról 2018-ban nem készült adatfelvétel, most nagyon alacsony, 33 pontos elfogadottságot mért a Medián.

Az Egyesült Államok visszaesésének egyik magyarázata az elnökváltás, valamint az a kormányzati oldalról támogatott narratíva is lehet, miszerint Amerika aktívan közreműködött az ukrajnai konfliktus kirobbantásában és eszkalálódásában. 

Ez látszik Oroszország pontszámainak változásán is. Bár a háború kitörése miatt Oroszországot a kormánypárti szavazók is negatívabban ítélik meg, az ellenzéki érzelmű magyarok még kritikusabbak. Előbbiek körében 16, utóbbiaknál 25 ponttal rosszabb a mostani szám a négy évvel ezelőttinél.

Ukrajna esetében is – bár négy évvel ezelőttről nincs adat – jól látszik, milyen fontos a pártpreferencia:

Az összes nagyhatalom megítélésében is hatalmas különbségek rajzolódnak ki a politikai táborok között. Kína esetében 23, az Egyesült Államok és Oroszország esetében egyaránt 28-28 pont az eltérés.

Még látványosabb a különbség, ha az a kérdés, kivel tartson fent szorosabb együttműködést Magyarország. A fideszesek alig negyede, az ellenzékieknek viszont nyolc tizede mondta, hogy Oroszország helyett inkább Amerika felé kellene orientálódni.

A 18 és 39 év közötti fideszesek 65 százaléka gondolja úgy, hogy jobb lenne Moszkva felé orientálódni. A 444 megkérdezte Hann Endrét, a Medián vezetőjét, mi lehet ennek az oka.