Medgyesi Konstantin szerint Kádár János „lekéste a vonatot”- bemutatták Szegeden az Apagyilkosság című kötetet

Megkésett hatalomátadás zajlott le 1987-ben Kádár János és Grósz Károly között, amelyet éppen ezért aligha lehet sikeresnek nevezni. Medgyesi Konstantin szegedi történész könyvének kemény a címe, de puhább a tartalma –hangzott el a kötet csütörtöki bemutatóján a Fekete Házban.
Bod Péter

2022. november 25. 12:24

Medgyesi Konstantin szerint Kádár János „lekéste a vonatot”- bemutatták Szegeden az Apagyilkosság című kötetet

Az Apagyilkosság - Kádár János és Grósz Károly küzdelme cím valóban mellbevágó, használata erős történelmi metaforát jelent – ismerte el a szerző, de arra kérte népes hallgatóságát, hogy a keménynek ható cím ne tartsa őket vissza az olvasástól.

 

Kádár és Grósz hatalomváltási kísérletéről és annak történetéről írt könyvet Medgyesi Konstantin, történész, szociológus, egyetemi adjunktus, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese. Úgy vélekedett : ezt aligha lehet sikeresnek nevezni.

 

A kutató szerint Kádárnak valamikor az 1980-as évek elején kellett volna átadni a hatalmat, ebben az esetben sokkal sikeresebb politikusként vonult volna be a történelembe. Igaz, ehhez hozzátette, hogy az utókor mindentudásával könnyen fogalmazható ilyen mondat. 

 

Noha Kádár kereste az utódát, a „politikai fogadott fiút”, ezt sokáig nem találta meg. Pedig sürgető feladat lett volna, mert romló egészsége miatt az MSZMP néhai első titkára az 1980 évek elejétől egyre kevésbé látta át és tudta követni a politikai folyamatokat – hangzott el Péterfi Gábor, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársának kérdésére Medgyesi Konstantintól. 

 

 

Kádár és Grósz 1956. november 11-e óta ismerték egymást. A Miskolcról indult fiatal pártkáder karrierje gyorsan felívelt. Előbb a Magyar Rádió és Televízió párttitkára, majd az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője lett. 

 

Ekkortól Grósz szinte napi kapcsolatban állt Kádárral, akinek mai fogalmaink szerint PR-menedzsere volt. Kettejük személyisége alapvetően különbözött – jelezte a történész. Grósz nehezen viselte, a „brezsnyevi pangás” után a kádárinak nevezett pangás éveit, vagyis a mozdulatlannak látszó 1970-es éveket.

 

Grósz dinamikus, reformer volt, és nem tett a szájára lakatot, amit Kádár nehezen viselt. Talán büntetésből, talán más megfontolásból a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MSZMP élére „száműzte” Grószt, aki 1984-ben budapesti első titkárként került vissza az elsővonalba, hogy utána 1987 nyarán miniszterelnöknek nevezzék ki.

 

Kormányfőként Grósz hamar kifejezetten nagy népszerűségre tett szert a maga reformer, technokrata szóhasználatával és a gazdasági átalakulás érdekében hozott intézkedéseivel.

 

Péterfi Gábor kérdésére Medgyesi Konstantin elmondta: lényegében minden a témával kapcsolatos levéltári agyaghoz hozzáfért kutatásai során, ezek sorába tartoznak mások mellett Kádár asztali naptárai is. A helyzet jobb megértésében segítette, hogy olvashatta a Grósz Károllyal készült, eddig nem publikált két terjedelmes visszatekintő interjút. Ezeket kellő forráskritikával kell kezelni – tette hozzá, ahogyan azt is, hogy ezek kapcsán Grószt nem kapta füllentésen. 

 

 

Nem Kádár János, hanem a kádárizmus bukott meg az 1988 tavaszi pártértekezleten, ahol a korábbi első számú vezető hatalom nélküli pártelnöki lett. Ez még a két politikus közötti eredeti megegyezés szerint történt, ám az nem, hogy a legfőbb döntéshozói szervből, a párt Politikai Bizottságából kiszavazták az összes kádárista politikust.

 

Ezt kommentálta úgy Kádár, hogy „A Brutusok megjelentek”. A történet összetettségét és az emberi lélek bonyolultságát mutatja, hogy ennek ellenére a két politikus személyesen jó viszonyban maradt. Még annak ellenére is, hogy könyv címében jelzett apagyilkosság valamilyen formában mégis megtörtént. A kettő együtt persze képzavar – ismerte el Medgyesi Konstantin.

 

A Fekete Házban csütörtökön este megtartott könyvbemutatón a szerző úgy fogalmazott: aligha igazak azok az állítások, ami szerint Grósz tudatosan megrendezte volna Kádár János mentális szétesését világosan megmutató utolsó beszédét a Központi Bizottság ülésén. 

 

A lelkiismeretével viaskodó Kádár, fegyelmezett párttag módjára mindenképpen beszélni akart a megfelelő fórum előtt, és ebben „törvényesen” aligha lehetett megakadályozni – fejtegette a történész. Ráadásul a megroppant egészségű Kádárt éppen Grósz szerette volna lengyelországi gyógykezelésre küldeni. Ez a tény önmagában is cáfolhatja a jelzett összeesküvés-elméletet. 

 

A volt első titkár megbomlott elmeállapota arról is hírt ad, hogy lelkiismerettel rendelkező ember volt, aki élete legvégén főként a meggyilkolt Nagy Imre szellemével viaskodott. Jellemző történet a halálra készülő Kádárról, hogy kórházi ágyából felkelve elindult Nagy Imre temetésére, két héttel az újratemetés időpontja után. Kádár legutolsó érthető mondata a halálos ágyán, az „Öljenek meg!” volt – idézte az esten a történész. 

 

 

A rendszerváltás elsodorta az egypártrendszert, vele Grószt Károlyt, akinek népszerűsége még ezt megelőzően alaposan megkopott a Nicolae Ceaușescuval folytatott sikertelen aradi tárgyalásai, majd a Budapest Sportcsarnokban elmondott „fehérterroros” beszéde miatt.

 

Békés nyugdíjasként élt a rendszerváltás után Grósz Károly Gödöllőn, egészen 1996 januárjában bekövetkezett haláláig.

Temetés – ahogyan ez a kötetbemutatón elhangzott – nem hasonlítható sem Kádár Jánoséhoz, sem Antall Józseféhez, noha azon is több ezren vettek részt. A korszak MSZMP-s politikusai közül Németh Miklósról az utókor sokkal kedvezőbb képet őrzött meg, mint Grósz Károlyról – tette hozzá a történész, érzékeltetve, hogy nem feltétlenül nevezhető objektívnek  Kádár örökösének megítélése.

 

Egy valami biztos: Medgyesi Konstantin egy éven belül a Grósz Károlyról szóló monográfiát szeretné megírni.