Máté-Tóth András: Egyre inkább eltávolodik a karácsony bibliai üzenete attól, ahogyan ünnepeljük

A karácsony kötött szokásaitól eljutottunk a saját szervezésű ünneplésbe – mondta lapunknak adott interjújában Máté-Tóth András vallástudós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője.
Cservenák Zoltán

2021. december 24. 16:09

Máté-Tóth András: Egyre inkább eltávolodik a karácsony bibliai üzenete attól, ahogyan ünnepeljük

– Nagyon kemény két éven vagyunk túl. Tavalyelőtt ilyenkor jelentek meg az új koronavírusról szóló első hírek Magyarországon. Miben segíthetnek a vallások ebben az időszakban?

 

– Amikor a vallásszociológiai kutatások fölteszik a kérdést, hogy a vallási intézmények, egyházak miben tudnak segíteni, akkor a válaszok többsége az, hogy az élet értelmére adott válaszokkal. Az embereknek nem elsősorban az erkölcsi tanítások fontosak, de még nem is annyira a szociális segítségnyújtás, és legkevésbé az, hogy az egyházak vegyenek részt a politikai életben. Az értelemadást, az élet értelmének magyarázatát várják el elsődlegesen tőlük. Ebben mindenképp segítenek nekünk a vallások ilyen időszakban. A XX. század egyik kiemelkedő szellemének, Viktor Emmanuel Frankl holokauszttúlélő pszichiáter és filozófusnak, a logoterápia kidolgozójának alapállítása: az ember akkor is lehet beteg, ha nem látja, mi az élete értelme, és akkor egészséges igazán, ha rátalál élete értelmére. A járvány időszakában, de legyen szó bármilyen súlyos, elhúzódó társadalmi konfliktusról, a vallások az értelemadással járulhatnak hozzá a válság átvészeléséhez.

 

Részlet Viktor Emmanuel Frankl Az élet értelméről című könyvéből: Egy régi mítosz arról regél: a világ fennmaradása azon alapszik, hogy minden korban harminchat valóban igaz ember él. Csupán harminchat! Elenyésző kisebbség. És mégis ők biztosítják egy egész világ normális fennmaradását. A mítosznak azonban van folytatása is.

 

– Tudta valaha úgy ünnepelni az ember a karácsonyt, ahogy azt igazán kellene? Sokan végigstresszelik ezeket a napokat, heteket, ami a mostani, egyébként is feszült időszakban nagyon káros.

 

– A karácsonynak, illetve annak, ahogyan azt ünnepeljük, van keresztény egyházi, teológiai, és van társadalmi felfogása. Ahogyan a múltból közelítünk a jelenbe, egyre inkább eltávolodik a karácsony bibliai üzenete attól, ahogyan ünnepeljük. 

 

Ne feledjük, a karácsony alapvetően nem a szeretet, a család, a gyerekek vagy az ajándékozás ünnepe, hanem a Megváltó születésének megünneplése, aminek a Biblia szerint önmagában nincs értelme, csak akkor, ha a húsvéti történéseket – a kereszthalált és a föltámadást – visszavetítjük a karácsonyra akképp, hogy az, aki akkor megszületett, megváltott bennünket. 

 

Mindezt nem azért említettem meg, hogy szégyellje magát a magyar társadalom a vallási műveletlensége miatt, hanem azért, hogy tisztázzuk: a karácsony lényege nem a szokásokban ragyog fel, hanem a bibliai tanításban. Ha a szokásokat nézzük, nem biztos, hogy valaha megvalósult a szépen beállított fotókon és festményeken látható idilli karácsonykép. A karácsony kötött szokásaitól eljutottunk a saját szervezésű ünneplésbe.

 

Máté-Tóth András: ne felejtsük el, karácsonykor azt ünnepeljük, hogy Isten a legnagyobb ajándékát adta az emberiségnek, a fiát (fotók: Szabó Luca)

 

Az idilli kép hajszolása miatt ráterhelődik az anyára és apára, a nagymamára és nagypapára az, hogy meg kell „csinálni” az ünnepet: jól sikerüljenek az ételek, mindenki megkapja a kívánt ajándékot, amelyek persze egyre drágábbak. Ez az oka annak, hogy a karácsonyból sok családban – gondoljunk a csonka családokra – több a gond, mint az öröm.

 

–  Ezért menekülnek sokan a karácsony elől?

 

–  Igen, ezért látunk egyre több turisztikai ajánlatot karácsonyra. December 23-ától 27-éig tartó wellness hétvégéket, túrákat szerveznek, annak érdekében, hogy az emberek elmenekülhessenek a feszültséget, problémát, frusztrációt keltő kényszerhelyzetből, amit a tökéletes ünnep „kényszere” szül.

 

– Sokan tudatosan nem akarják az ünnepeket idegrohammá változtatni, saját maguk készítenek apró ajándékot, nem főznek egy hadseregre, csak gyújtanak egy gyertyát, és csöndesen, nyugalomban ünnepelnek.

 

– Ez jó megoldás lehet, de ha azt elemezzük, hogy a vallások miként segítik az emberiséget a „copingban”, vagyis a megküzdésben, akkor azt láthatjuk, hogy ahol a valódi ajándékozás, a segítségnyújtás, az egymás elfogadásának kultúrája hanyatlik, ott az emberi minőség is hanyatlik. Mindez közel hozható a karácsony bibliai értelméhez abból a szempontból, hogy 

 

az Isten a legnagyobb ajándékát adta az emberiségnek, a fiát. 

 

Amikor a szülők számolgatják a pénzt a boltokban, miközben egyre többe kerül minden, de mégis kigazdálkodják valahogy az ajándékok árát, amikor a nagymamák napokig főznek, akkor azt a szeretet, az áldozatvállalás, az önzetlenség és a gondoskodás jeleként is lehet értelmezni. Ez is nagy érték.

 

– Hogy látja, az egyházak, vallási felekezetek mondanivalója mennyire tért el az eredeti bibliai üzenetektől? Gyakran hallani furcsa, nem odaillő megnyilatkozásokat, mintha a nagy ünnepekkor rájuk irányuló figyelmet próbálnák kihasználni más üzenetek célba juttatására.

 

– Meggyőződésem, hogy az emberek a legkevésbé várnak el politikai iránymutatást az egyházaktól, pláne az ünnepekkor, de ha már mindenképp iránymutatásra vállalkozik az egyház, akkor az erkölccsel kapcsolatos igéket fogadják el a legtöbben. Amikor egyházi szereplők, például a klérus nem tud ellenállni a kísértésnek, és politikai kérdésekben nyilatkozik, akkor szerintem a frusztrációt próbálják meg leküzdeni. A nyilvánosság terei tele vannak megváltó ígéretekkel és hivatkozásokkal a kereszténységre. Ilyen körülmények között nehéz lehet ellenállni, és nem ezzel összhangban megszólalni, pláne, hogy ilyenkor többen járnak templomba. A pártpropaganda bűnnek számít az egyházon belül, de teológiai értelemben nem bűn állást foglalni politikai kérdésekben. Ha Dél-Amerika papjai nem szólalnának föl az elviselhetetlen nyomorral szemben, ha Afrika lelkészei nem beszélnének a szárazságról és a klímaváltozásról, vagy ha a különböző rendek szerzetesnői nem beszélnének a nők hátrányos helyzetéről, akkor nem teljesítenék hivatásukat, ellentmondanának a prófétai kötelezettségüknek.

 

Amikor a szülők számolgatják a pénzt a boltokban, miközben egyre többe kerül minden, de mégis kigazdálkodják valahogy az ajándékok árát, ez is nagy érték

 

Máté-Tóth András Viktor Emmanuel Frankl munkásságán túl más kötetet is ajánl. Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” Karácsony, húsvét, pünkösd című kötetét ajánlja azoknak, akik szeretnék közelebbről megismerni a régi hazai és közép-európai karácsonyi hagyományokat.

 

– Ha már kötelességek, hogyan ünnepli a karácsonyt?

 

– Szerencsém van, mert idilli családban élhetek, ami annak ellenére idilli, hogy én is benne élek. Egyébként mindannyian be vagyunk oltva, úgyhogy „nem félünk a farkastól”.

 

(Az interjú a Szegedi Tükör december 18-i lapszámában jelent meg.)