Január 31-én hozta nyilvánosságra a Transparency International éves korrupciós jelentését, amelyből az derült ki, hogy

Ennek kapcsán adott interjút a Népszavának Martin József Péter. A TI magyarországi ügyvezető igazgatója szerint 

„Az, hogy utolsók vagyunk a CPI-listán, egy évtizedes folyamat következménye, aminek során a jogállamot szinte teljesen felszámolták, a korrupció rendszer részévé vált”.

Az ugyan igaz, hogy például Romániában, Bulgáriában, Görögországban vagy Olaszországban is komoly problémát jelent a korrupció, azonbanvan egy tényező, amelynek szempontjából Magyarország rosszabbul áll:

„Sehol nincs annyira központosított, felülről vezérelt korrupciós mintázat, mint minálunk”.

Az államot már 10 éve „foglyul ejtették”, azaz az állami intézmények többsége nem autonóm módon működik, hanem a központi kormányzat akarata szerint.

„Ezt úgy oldották meg, hogy a vezetők többségét lecserélték lojális káderekre, és innentől kezdve az intézmények nem, vagy nem elsősorban a közjót képviselik, hanem hatalmi és partikuláris üzleti érdekeket. Ez a legnagyobb korrupciós kockázat, azért, mert így számos politikai szereplő, illetve a politikához közelálló üzletember büntetlenséget élvez”.

Martin hozzáteszi: igaz ugyan, hogy ma már indítanak eljárást kormányközeli szereplők ellen is (lásd Völner–Schadl ügy), „de az igazságszolgáltatás, és itt elsősorban az ügyészségre gondolok, még mindig sokszor politikai motivációk alapján cselekszik”. A TI igazgatója szerint a bíróságokon is óriási a nyomás, és az intézmények „megszállása” lehetővé teszi az állam által vezérelt korrupciós csatornák kiépítését.

„Ezért mondjuk, hogy a korrupció nem a rendszer melléktermékeként, hanem annak részeként jelentkezik. Az egyik leglényegesebb ilyen korrupciós csatorna a közbeszerzési rendszer, amelynek jelentős része fertőzött a korrupcióval. De ilyen volt a letelepedési államkötvény-biznisz, a tao-pénzek elosztása, vagy a friss esetek közül mondjuk a 35 éves koncessziók”.

A korrupcióellenes civil szervezet vezetője szerint a jogállamisági eljárás elindítása fontos mérföldkő az Európai Unió történetében, és az emiatt elfogadott intézkedéssorozat csökkentheti az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót, de a probléma sokkal mélyebb annál, mintsem, hogy e csomag képes legyen helyreállítani a jogállamot.

„A legfőbb gond az, hogy a magyar kormány hozzáállásán nem látszik a szemléletváltás. A titkolódzás tovább folytatódik, a törvények társadalmi egyeztetése rendre elmarad”.

A közbeszerzések esetében megmaradt a koncentráció, és továbbra is a kormányzathoz közelálló körök a legfőbb kedvezményezettek. További problémát jelent az is, hogy a kormány a különféle veszélyhelyzetekre hivatkozva kivont számos beszerzést a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ilyen volt például, az autópályák üzemeltetésére kiírt 35 éves koncessziós eljárás, amely nem csak azért felháborító, mert kormányközeli oligarchák érdekeltségébe tartozó, teljesen átláthatatlanul működő magántőkealap lett a nyertes, hanem azért is, mert ilyen hosszú távra, 35 évre képtelenség előre tervezni.

A politikusok vagyonnyilatkozatával kapcsolatban Martin József Péter elmondta, hogy a rendszer a sorozatos változtatások után továbbra sem éri el a célját. Továbbra sem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat és a fals dokumentumokhoz nem kapcsolódik szankció. Új probléma, hogy a mellékjövedelmeket csak sávosan kérik számon, illetve, hogy a lakóingatlanokról nem kell számot adni.

„Apró előrelépés, hogy az uniós nyomásra létrejött Integritás Hatóság vizsgálhatja a vagyonnyilatkozatok valódiságát, és felszólíthatja a hatóságokat a vagyongyarapodás felülvizsgálatára, de mivel erre az IH sincs kötelezve, nagy kérdés, hogy ez tényleg megtörténik-e”.