Márciusra tudnának kazánt szállítani az oktatási intézményeknek, csak Szegeden legalább 6000 tonna fa kellene az iskolák fűtésére

A legjelentősebb magyarországi kazánforgalmazók szerint nyolc hónapos határidővel tudnak megfelelő teljesítményű vegyestüzelésű kazánt szállítani a megrendelőknek. Raktáron ilyenek nincsenek, különösen nem nagyteljesítményűek. A fa mázsája már most 8-9000 forint, az iskolák fafűtésre való átállítási terve több sebből vérzik.
Márciusra tudnának kazánt szállítani az oktatási intézményeknek, csak Szegeden legalább 6000 tonna fa kellene az iskolák fűtésére

A legenyhébb megfogalmazás a „kapkodás” volt, amit fűtési rendszerek kiépítésével és kazánok forgalmazásával foglalkozó szakemberek válaszoltak arra a kérdésünkre, mennyire tartják megvalósíthatónak a hazai oktatási intézmények és közintézmények átállítását fafűtésre.

 

Többen elmondták, hogy elmúlt tíz évben az egymást váltó Orbán-kormányok állandóan akadályt gördítettek az alternatív energiák felhasználása elé, ezért is vált mára drámaivá az ország gázfüggősége, és ezért kell most kapkodni.

 

Nagyjából egy hete kering a neten egy levél, amiből kiderül, a Belügyminisztérium épp felméri, az iskolák alkalmasak-e fatüzelésű fűtésre. Nincs is ezzel gond, egy kormány mérjen fel minden eshetőséget, soha nem lehet tudni alapon. A gond azzal van, hogy mindennek, az alternatív fűtési mód kialakításának már rég meglévő protokollnak kellene lennie, sőt, már rég ki kellett volna építeni ezeket a fűtési módokat, annak érdekében, hogy akkor is lehessen tanítani, ha nincs gáz.

 

A belügyminisztériumi iránymutatás alapján az iskoláknak fel kell mérniük, hová tudnának fatüzelésű kazánt rakni, épületgépészt kell hívniuk, kiépíttetni a rendszert, akár kályhát felhasználva, ha még van, majd kéményes szakemberrel felméretni a kémény alkalmasságát, elvégeztetni a szükséges átépítést. Ezután kéményseprő ellenőriz, majd jön a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye, hogy mehet a fafűtés, esetleg pótmunka kell. 

 

Átlagosan 4–5000 négyzetméteres iskolákat kellene kifűteni

Megnéztük, a szegedi általános iskolák mérete 1385 és 4922 négyzetméter között szóródik, amit konyhanyelven úgy fogalmazhatnánk meg, hogy léteznek kis és nagy iskolák a városban. A szegedi középiskolák hasznos alapterülete akár nagyságrendileg is meghaladja a városban található általános iskolákét. A legnagyobb a 9900 négyzetméteres Deák Ferenc Gimnázium, mögötte épületnagyságban a Radnóti- és a Ságvári-gimnázium következik.

 

Az egyik általános iskola vezetője a Szeged.hu-nak azt mondta, egyelőre megtippelni sem tudja, mivel járna az átállás fatüzelésre vagy más fűtési módra. Náluk 8 évfolyamban 24 osztály van, emellett szaktantermeket, a tornatermet, az étkezőt, folyosókat, az aulát, öltözőket, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodát és a tanári szobát is fűteni kell. Az osztálytermek mérete változó, de jellemzően 20–25 négyzetméteresek. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy Magyarországon meglehetősen sok a két világháború között épült iskola, ezek belmagassága eléri a 3,6 métert, sok épületben régiek a nyílászárók, ami drágítja a fűtést.

 

Épületgépész: márciusra talán lehetne nagyteljesítményű kazánokat szerezni

Általánosságban képtelenség megmondani, mekkora költséggel járna egy-egy iskola esetében a fatüzelésre való átállása – mondta el egy épületgépészeti tervezéssel, energetikai tanácsadással, fatüzeléssel és kazánforgalmazással foglalkozó budapesti cég vezetője.

 

„Ha ezt kérdezi, az pontosan olyan, mintha azt akarná tudni: mennyibe kerül egy kamionflotta megvásárlása” 

 

– tette hozzá ironikusan. Nem jutottunk sokkal közelebb az átalakítási költségek megbecsüléséhez akkor sem, amikor jeleztem, mekkora alapterületű iskolákról lenne szó. Kiderült, a költségek becsléséhez sokkal fontosabb volna az oktatási intézményekben használatban lévő gázkazánok teljesítményét ismerni. Mellette nagyon fontos volna tudni évekre visszamenően a fogyasztási mennyiséget, tisztában lenni azzal, hány köbméter gázt fogyaszt el egy-egy általános vagy középiskola.

 

A nekünk nyilatkozó épületgépész szerint nagyteljesítményű vegyestüzelésű kazánok többtonnásak, éppen ezért nagy helyigényűek. Bizonyára több iskola esetében az elhelyezésük is megoldhatatlan volna. A szakemberek ehhez hozzátették: a fát valahol tárolni is kellene, és mivel nagy mennyiségről lehet szó, ennek helyigénye is problémát jelentene az intézményeknek.

 

A kémények építése vagy átalakítása fafűtésre csak a megoldandó kivitelezési feladatok egyike volna. Igaz, a költségesebbek közül való.

 

A legnagyobb gondok azonban csak itt kezdődnek. Jelenleg nincsenek raktáron vegyestüzelésű kazánok. Különösen nagyteljesítményűek nincsenek. Olyanok, amilyenekkel oly közintézményeket lehetne fűteni, amilyen egy-egy iskola. A gázfűtés miatt a nagyteljesítményű vegyestüzelésű kazánokat kifejezetten kevés helyen alkalmazták. Forgalmazásuk nem jelentős.

 

Egy hazánkban Ausztriában gyártott kazánokat forgalmazó cég vezetője szerint, amennyiben ma rendelnénk meg egy kazánt az leghamarabb nyolc hónap múlva érkezne meg. Ez nem kevesebbet jelent, mint azt: legjobb esetben márciusra érkeznének meg a július legvégén megrendelt kazánok.

 

Megnéztük, egy 70 kilowattos kazán ára jelenleg 2,5–3 millió forint között mozog, de a 150 és 500 kilowatt közötti teljesítményűeket inkább 5 és 10 millió forint közötti áron lehet beszerezni, de a határ a csillagos ég. Ráadásul, ha megnő a kereslet, az ár is megugrik majd.

 

Az iskolák éppen a fatüzelésre való átállás lehetőségeit mérlegelve több hét után tudnának dönteni a tankerületek vezetőségeivel egyeztetve, ami tovább tolná a szállítási határidőt. Raktáron ilyen kazánból gyakorlatilag alig található. A fafűtéshez ilyenekből több száz vagy akár ezres nagyságrendben volna szükség Magyarországon. 

 

A hazai kazánforgalmazásban érdekelt cégek képviselői úgy fogalmaztak: az ágazat termelését hasonló gondok sújtják, mint az autógyártást. Alapvető alkatrészekből állandósult a hiány. Ezek közé tartoznak a szivattyúk. Megszakadtak, és a mai napig nem épültek vissza az elmúlt években elszakadt termelési láncok, amelyek zavartalanná tennék a termelést.

 

Ötvennél több iskola van csak Szegeden 

Kerestünk számításokat arra, hogy mennyi fára lehet szüksége egy iskolának. Ilyen számítás természetesen sehol nincs, de egy 100 négyzetméteres, közepes minőségű szigeteléssel bíró családi ház esetében, 22 Celsius-fokos hőmérséklet eléréséhez, modern, 88 százalékos hatásfokú, faelgázosító kazánnal 4 köbméter fával számolnak, ami nagyjából 24 mázsányit jelent télen (1 köbméter tűzifa nagyjából 8 mázsát nyom).

 

Egy átlagos méretű, 5000 négyzetméteres iskola kifűtéséhez szinte biztos, hogy legalább 1200 mázsa fa, ez 120 tonnányit jelent. Ha a téli szünetet nem is számoljuk, a nagy belső terek és egyéb hatásfokrontó tényezők miatt nem lennénk meglepve, ha akár 150–180 tonnára is szükség lenne iskolánként.

 

Ha 50 iskolával számolunk, iskolánként 5000 négyzetméterrel, akkor 250 ezer négyzetméternyi épületet kellene fűteni legalább. Ha csak lakásként kezelnénk az iskolákat, akkor egy gyors számítással 6000 tonna (60 ezer mázsa) fa jönne ki, de ebben az esetben nem vennénk figyelembe, hogy az aulák, a folyosók, a tornatermek, az öltözők, az ebédlők fűtése nem olyan, mint egy lakáshoz leginkább hasonlítható tanterem vagy tanári szoba kifűtése.

 

Magyarán, egy Szeged méretű városban szinte biztos, hogy nem lenne elég a 6000 tonna fa, lehet, hogy 10 ezer tonna is kellene egy fűtési szezonra.

 

A kazánok hiánya mellett nagy kérdés, hogy honnan volna előteremthető akkora mennyiségben tűzifa, mellette faapríték és pellet, amit a megnövekedett felhasználás indokolna. A piacon már most nem vagy alig kapni tűzifát, mert hónapok óta elkezdődött annak felvásárlása. Ma még nem tudni, hogy a tűzifára bejelentett kiviteli tilalom mennyire képes orvosolni az állandósulni látszó hiányt.

 

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta, betiltották a tűzifa kivitelét, az erdőgazdaságokat köteleztük arra, hogy készítsenek terveket a tűzifakitermelés növelésére. Palkovics László ipari minisztert arra kötelezte, hogy készítsen egy kazánprogramot arra, hogy hol lehet kiváltani a gázt tűzifával. Kérdés, mire lesz elég a nemzeti kazánprogram.

 

8000 forint a fa mázsája, de folyamatosan drágul

A Szeged Televízió pénteken az egyik szegedi tüzépen megnézte, nagyjából 65 ezer forintba került egy köbméter tűzifa, (lehet, hogy ma már 70 ezer) de napról napra drágul. Mivel 1 köbéter fa nagyjából 8 mázsát tesz ki, ez azt jelenti, hogy a fa mázsája 8000–9000 ezer forint körül mozog jelenleg.

 

Nézze meg a Szeged Televízió híradós anyagát!

Ezen az áron számolva a mi képzeletbeli iskolánkat legalább 10 millió, de inkább 13–15 millió forintba kerülne kifűteni egy télen. Ehhez jön még fafűtésre átállás, felmérés, a kazán, a kiépítés, és a magyar bürokrácia. Egy Szeged méretű városban csak a fa legalább 480–500 millió forintba kerül majd, de lehet ez 800 millió forint is. És akkor még nem állították át a bölcsődéket, óvodákat, állami- és önkormányzati hivatalokat, és az egyetem elképesztő méretű épületeinek fűtéséről nem beszéltünk.

 

(Nyitókép: Urbán Tamás / Fortepan)

Címlapon

mutasd mind