A háborúskodást persze teljesen zsebbe vágó volta miatt indította a Tej Terméktanács ügyvezetője, hiszen a magyar fogyasztók legnépszerűbb sajt kedvencéhez, a trappistához nagyon is hasonlító sajtot is lehet kapni, csak éppen az külföldi üzemekben készült. A tejipari szakmai szervezet vezetője szerint el kellene érni, hogy csak a korong alakú, hagyományos eljárással készülő sajtra lehessen ráírni, hogy trappista.  Mit szólnak vajon ehhez a franciák? A sajt eredetét le sem tudnák tagadni a Mayenne térségben élő trappista szerzetesek.

Hétfőn jelentette be az egyik üzletlánc, hogy negyedével csökkentik, más tejtermékek mellett, a sajt árát is, kiszereléstől függően. A szakmai tanács vezetője azért kezdett el aggódni, hogy a polcokra kerülnek olyan trappistának nevezett sajtok is, amelyek nem a hagyományos magyar eljárással készültek, és az olcsóbb „hamisítvány” letöri a valódi trappista árát. 

A Magyar Élelmiszerkönyvbe egyébként már évekkel ezelőtt bekerült a trappista leírása, ezen túl a szakmai vezető azt is szeretné elérni, hogy csak a korong alakú, hagyományos eljárással készült sajtokra lehessen ráírni, hogy trappista. Elég nyilvánvalónak tűnik, hogy miért aggodalmaskodik a Tej Terméktanács ügyvezetője, és egyáltalán nem kizárt még az sem, hogy a korong alakú, a magyar Élelmiszerkönyvben rögzített eljárással készült trappista finomabb, mint a külföldről érkező, mondjuk, hogy hasonló eljárással készült sajt, de hagyjuk meg a vásárlóknak, hogy ezt maguk döntsék el anélkül, hogy folyamatosan a külföldön készült termékek ócsárlása befolyásolja őket a döntésükben.

És akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba. A francia trappista szerzetesek készítettek először trappistát, majd az eljárás a Banja Luka trappista szerzetesrenden közvetítésével vált az eljárás ismertté Magyarországon is. A szerzetesrend kolostoraiban előállított termékeket védjeggyel is ellátták, az Authentic Trappist Product címkére sörök, sajtok, kenyérfélék jogosultak. Egyetlen kép található a szerzetesek termékeit bemutató oldalon a sajtokról, ennek alapján, ha a szakmai szervezet kívánsága, hogy csak a korong alakú sajtokra kerülhessen fel az elnevezés, akkor Magyarországon a francia trappista szerzetesek trappistájára sem kerülhetne a címke. Akik ettek már a francia trappistából, azok szerint ízvilágban nem sok köze van az eredeti francia változathoz.  

Lényegében a francia gyártási technológiából Magyarországon csináltak egy népszerű, olcsó, tömegtermelésben is előállítható sajtot, amit trappistának neveztek el, és most nem teszik, hogy külföldön is gyártják ezt a finom, de mégis kommersz sajtot, és most ezt akarják speciális magyar termékként eladni. 

Az igazságos talán az volna, ha a francia sajt magyar párját elneveznék Trap Pistának.