Május 2-án ül össze az új Országgyűlés

Várható volt, hogy így lesz.
Garai Szakács László

2022. április 19. 18:51

Május 2-án ül össze az új
Országgyűlés

Pecsétes, aláírt, beszkennelt, pdf-ben feltöltött papír, ahogy azt 2021-ben kell. Nem. Egyébként, de ebbe most ne menjünk bele, ebben kis túlzással az összes hivatal komoly deficittel küzd, már a rendes digitális aláírással és a többivel.

 

Lényeg, megtudtuk ebből a papírból, amit nem volt nehéz megjósolni. Áder János május 2-ára összehívta az új Országgyűlést. A parlamenti munka 11 órakor az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.

 

 

A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

 

Mondhatja-e, hogy legyen Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök?

Igen.

 

De valószínűleg a kis esélyt „játssza meg”, ami itt azt jelenti, Orbán Viktort kéri fel kormányalakításra.

 

És ezután egy hagyományos show-műsor látható, várható, hiszen

  • az alakuló ülésen választják meg – az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – titkos szavazással a házelnököt, valamint nyílt szavazással az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után.
  • A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
  • Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.
  • A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
  • Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.

 

Az április 3-ai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP 135 mandátumot szerzett, a DK-ból, a Jobbikból, az LMP-ből, az MSZP-ből, a Momentumból és a Párbeszédből álló tömörülés 57 mandátumot, míg a Mi Hazánk 6 mandátumot. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – aki fideszes képviselő valójában.

 

(MTI)