Hétfőn este megegyeztek az uniós energiaminiszterek a gáz árának ideiglenes maximálásáról szól jogszabály tartalmában. Ebben az esetben nem volt szükség tagállami konszenzusra, elegendő volt a minősített többség.

Szijjártó Péter már a tárgyalások közben kijelentette, hogy Magyarország elutasítja a gázársapkát, mert az

„Káros, veszélyes és teljesen felesleges”.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Facebookon fejtette ki véleményét, miszerint

„Brüsszel legújabb javaslata a gázársapkáról Magyarország számára jelenlegi formájában gázembargót jelent. Elég volt az elhibázott brüsszeli szankciókból!”

A javaslatot Németország is ellenezte, de hazánkkal ellentétben, a német kormány úgy döntött, elfogadja a többség akaratát.

Mit is jelent pontosan az uniós gázársapka?

A most elfogadott javaslattal egy rendkívüli intézkedés lehetőségét fogadták el a tagállamok. Ezt akkor alkalmazhatják, ha az európai gáznagykereskedelemben elszabadulnának az árak. Vagyis, ha

• három egymást követő munkanapon
• a holland gáztőzsdén (TTF) 180 euró/MWh fölött maradna a következő hónapra rendelhető gáz ára,
• de úgy, hogy közben ugyanezen három napon a világ legnagyobb LNG kereskedelmi központjaiban a következő hónapra rendelhető folyékony földgáz átlagos ára ennél 35 euróval alacsonyabb (azaz 145 euró vagy kevesebb).

Ebben az esetben

• az uniós kereskedők nem vehetnek jövő hónapi szállítással, 1 millió köbméter feletti mennyiségű gázt 180 eurónál drágábban; illetve ha az LNG ára éppen 145 euró felett van, akkor LNG ár +35 euró feletti áron.

A korlátozás addig marad életben, amíg három egymást követő napon nem lesz olcsóbb a gáz a fent bemutatott határnál. A rendszer meglehetősen bonyolult, de ennek oka, hogy ne okozzon olyan típusú hiányt, mint a benzin esetében a magyarországi ársapka okozott.

Az új mechanizmust 2023. február 15-étől kell alkalmazni. Az új EU-s árszabályozási rendszer kihirdetése nyomán a TTF-en azonnal esett a gáz ára, 111 euróról 106,6 euróra csökkent az egyhavi határidős jegyzés.