Az említett, ez év november elején elkészült tanulmány alapvetően öt gazdasági mutatószámra összpontosít, így a GDP, az infláció és a foglalkoztatottak számára változásaira, valamint a folyó fizetési mérlegre és a költségvetés egyensúlyára.

Nem újdonság, hogy a magyar gazdaság növekedése ennek az évnek a második felében erőteljesen fékeződött, de az Európai Bizottság szerint az idei GDP növekedés még ilyen körülmények között is eléri az év végére az 5,5 százalékot. Ez elmarad a 2021-es GDP-növekedés 7,1 százalékos mutatójától, de kiugróan magas energiaáremelkedés és az infláció elszabadulásának ismeretében ez cseppet sem meglepő.

A nemzeti össztermék (GDP) az Európai Bizottság számításai szerint 0,1 százalékkal fog bővülni, amire nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy stagnálást jelent. Ráadásul a 0,1 százalékos változás hibahatáron belüli becslés, így teljesülése kétséges. 

Nem árt emlékeztetni, hogy az uniós szervezet becslése ugyanakkor elég távol áll Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterétől, aki egy csütörtöki szakmai rendezvényen 1,5 százalékos GDP-növekedést jósolt jövőre. A leginkább a kormányzati derűlátást sugalló becslést egyetlen gazdaságkutató intézet sem osztja, így véleményével magára maradt a miniszter. 

Az Európai Bizottság szerint azonban a 2024-es év már elhozza a kilábalást, amit az is mutat, hogy erre az évre 2,6 százalékos gazdasági bővüléssel számol Magyarország esetében.

Borús a kép az inflációs tényszámok és várakozások területén. A Bizottság szerint a pénzromlás idei éves üteme összességében 14,8 százalék lesz, és ez jövőre még fokozódni fog, így jut az éves szinten a csúcsra 15,7 százalékkal, majd 2024-ree meredeken zuhanva 3,9 százalék lesz. 

Fontos különbség a COVID okozta gazdasági válsághoz képest, hogy a foglalkoztatottak száma a becslések szerint nem fog csökkeni 2022-höz mérten  a két rákövetkező évben, noha gazdaság visszaesésének szinte törvényszerű következménye szokott lenni a munkanélküliek számának emelkedése. Az Európai Bizottság szerint 2023-ban a foglalkoztatottak számában egyáltalán nem lesz változás, 2024-ben pedig 0,4 százalékos bővüléssel számolhatunk. 

A folyó fizetési mérlegben (ez az országba be- és kivándorló összegek egyenlegét mutatja) az idei -7,6 százalékos mutató után jövőre -6,3, 2024-re pedig -4,3 százalékos lehet. 

Változó képet mutat a költségvetési egyenleg is. Fontos megemlíteni, hogy 2021-ben a központi költségvetés 7,1 százalékkal több pénzt költött el (-7,1 százalék), mint amennyi bevétele volt, ez az idén valamennyire mérséklődik, és várhatóan a -6,2 százalékos szinten áll meg, jövőre -4,4 százalékra mérséklődik, majd 2024-re felugrik az Európai Bizottság várakozásai szerint 5,2 százalékra.