Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan is sérült az akadémiai szabadság

Az akadémiai szabadság helyzete lényegesen rosszabb Magyarországon, mint a többi EU-tagállamban – állapítja meg az EP felkérésére készült friss tanulmány, amelyet a Népszava ismertetett.
A tanulmányt készítő norvég szakemberek szerint a CEU oktatói tevékenységet folytató részlegének elüldözése és az SZFE privatizációja olyan jogszabályi és irányítási változtatásokhoz kapcsolódnak, amelyek aggasztóak. A felsőoktatást célzó gyakori és radikális reformok egy jó része kedvezőtlenül érintette az akadémiai szabadság helyzetét, például akadályozta az intézményi autonómiát és az önkormányzatiságot, valamint korlátozta az akadémiai közösségnek a tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.
Mindezt tetézi, hogy a politikai légkör gyakran visszatartja a tudomány embereit a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól vagy véleménynyilvánítástól. Az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében.
A fokozódó függőség és kiszolgáltatottság óvatossá tette a tudósokat, különösen, hogy bizonyos kutatásokat a kormányzati média lejárató kampánya kísér. A szerzők itt a Schmidt Mária érdekeltségébe került Figyelő hírhedt Soros-listáját hozták fel példa gyanánt, amelyen nem egy tudós neve is szerepelt, köztük olyanok is, akik már évtizedekkel korábban meghaltak.
A tanulmány megjegyzi, hogy Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás.
A szerzők aggályosnak tartják az egyetemi modellváltást is, amelynek következtében a felsőoktatási intézmények teljes függőségbe kerülnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól az intézményi autonómia, az önkormányzatiság, a munka- és pénzügyi feltételek tekintetében. Ezek a változások ugyan papíron nem korlátozzák az akadémiai szabadságot, de a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosítják a kormány érdekeinek uralmát az oktatói közösség befolyásának a rovására.
Az Oslói Egyetem kutatói mind a 27 uniós országról értékelést készítettek. Megállapításaik szerint Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet, de az akadémiai szabadságot az EU többi tagállamában is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy a magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek.