A magyar vendéglátósok 99 százaléka kis- és középvállalkozás, sőt, az összes vendéglátós 90 százaléka 18-19 ezer mikrovállalkozás, azaz 10 főnél kevesebbet foglalkoztat.

„Ezek az emberek vannak leginkább kitéve most mindenféle negatív környezeti hatásnak, akik saját családi vállalkozásként csinálnak egy-egy üzletet. A nagyon nagy baj az, hogy minden a nyakukba szakad: a nyersanyagár, a munkaerő munkabére, az energiaköltség – ez a három, ami alapvetően meghatározzák az éttermi árakat”

– mondta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a 24.hu Filéző című podcastjében. Hozzátette, a kicsik már nem tudnak költségeket csökkenteni. Mivel sokan bérleményben üzemeltetik a vállalkozásukat, nem tudják korszerűsíteni a fűtést, kicserélni a nyílászárókat.

Kovács László arra is felhívta a figyelmet, hogy mintegy 3400 vendéglátós üzlet szűnt meg és több mint 10 ezer ember tűnt el a szakmából. Szerinte a következő télen a 3400 üzlet duplája is bezárhat a hatalmas gáz- és áramáremelés miatt.

Érdekesség, hogy a cukrászdák száma nem csökkent, sőt, nőtt is egy kicsit. Ez megmagyarázható azzal, hogy a cukrászdák elvitelre is könnyen tudnak dolgozni.

Kovács szerint a vendéglátósoknak napról napra újra kell tervezniük a vállalkozásuk pénzügyi helyzetét.

„Tegnap egy kollégám avval hívott fel Pécsről, hogy tizenkilenc helyről kért gázárajánlatot, mert lejár neki szeptember végén, és nem kapott senkitől. Hogyan fog tudni fűteni vagy sütni, ha nem lesz gáza?”

– mondta Kovács, aki szerint az a gond, hogy a forgalmazók sem merik bevállalni sok esetben, hogy beárazzák a gáz árát a következő hónapokra.

Az sem segít a szektoron, hogy a vendégek is egyre nehezebb helyzetben vannak, tehát várhatóan a drágább üzemeltetésre a korábbinál kevesebb fizetőképes vendég lesz, ami ugyancsak bezárásokat okoz majd.

Kovács szerint 30–40 százalékos áremelés lett volna indokolt idén májusig, annyit drágultak az alapanyagok. Két példát hozott a nagykereskedelmi árak emelkedésére:

• az étolaj literje nettó 600 forintról 1400–1500 forintra drágult;
• a csirkemell 900 forintról 2200 forint lett, mivel a vendéglátósokra nem vonatkozik az árkorlátozás.

Ehhez képest átlagosan 18 százalékkal merték emelni az áraikat a vendéglátósok, de így is veszítettek vásárlókat. Kovács László elmondta, már az energiaáremelések bejelentése után érezhetően csökkent a kereslet a vendéglátásban, mivel a lakosság elkezdett spórolni, vagy legalábbis óvatosabban költenek náluk a vendégek.

Kovács szerint ez azonban még csak a kezdet, ha megjönnek az nagy rezsiszámlák, tovább romolhat a helyzet. Ugyanakkor a tavasz és a nyár eleje reménykeltő volt, hiszen csak 3 százalékkal volt kisebb a vendéglátósok forgalma 2019-hez képest, pedig 3400 üzlet és 10 ezer dolgozó hiányzik a rendszerből a három évvel ezelőttihez képest.

Nem csak a vendéglátósok vannak bajban, tömeges cégbezárás jöhet

Hasonló tendenciát jósol a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. Perlusz László főtitkár az RTL Híradónak azt mondta, többen és hosszabb ideig zárhatnak be, mint a koronavírus-járvány idején. 

Perlusz szerint a cégek többsége októberben kerülhet bajba, mert akkor jár le a korábbi szerződésük, és onnantól kell drágább rezsit fizetniük. 

„Beszéltem sok vállalkozással, szerencsének mondhatja az magát, aki a tavalyihoz képest hat-nyolcszoros áron, de fixáras szerződést tudott kötni egy évre” 

– mondta a főtitkár az RTL-nek. A televíziónak Madár István, a Portfolio elemzője azt mondta, a vállalkozásoknak mérlegelniük kell, hogy 50 százalékkal vagy duplájára emelik az árakat, vagy ideiglenesen, netán végleg bezárnak.