– Kérésünk nem irreális – fogalmazott a keddi, a budapesti főpolgármesteri hivatalban megtartott elnökségi ülést követően Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere, aki arra tett indítványt, hogy a gazdagabbnak számító magyarországi önkormányzatokra kivetett szolidaritási adó egy részét a települések fordíthassák energiahatékonysági beruházások megvalósítására.

Ugyanezt erősítette meg Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ alelnöke, aki szerint szolidaritási adó összegéből kellene leírhatóvá tenni az energiahatékonysági beruházások megvalósítását. A sajtótájékoztató mindhárom részt vevője – Eszes Béla Jánoshida polgármesterével kiegészülve – üdvözölték az EU és Magyarország között megszületett megállapodást a helyreállítási alap elfogadásáról, amely sok fejlesztési program előtt nyitja meg az utat.

Ennek kapcsán egyszerre fogalmazták meg, hogy a megnyíló fejlesztési források az önkormányzatoknak is legyenek hozzáférhetőek. Karácsony Gergely arra bátorította a megállapodás kapcsán a kormányt, hogy éljen ennek kapcsán a kedvezményes EU-s hitel felvételének lehetőségével, mert minden módon gyorsítani kell az orosz gáztól való függés csökkentését Magyarországnak. – Ebben az önkormányzatok partnerek lesznek – tette hozzá a főpolgármester.

Erre már csak azért is szüksége lesz, mert a MÖSZ által összehívott energetikai kerekasztal tárgyalásokon a témával foglalkozó szakértők egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy tartósan magas energiaárakkal kell számolni. Vagyis ez a gond nem csupán ennek a télnek a gondja.

Az önkormányzati érdekérvényesítés szempontjából nem volt túl sikeres év a 2022-es – fogalmazott Gémesi György, a MÖSZ elnöke, aki újból elmondta: az önkormányzati feladatellátás került veszélybe azzal, hogy a települések tízszeres áron kénytelenek vásárolni a működéshez alapvetően szükséges áramot, gázt és távhőt.

Gödöllő polgármestere azt is elmondta, hogy a központi költségvetésnek jelentős, mintegy kétezermilliárd forintos többletbevétele keletkezett áremelkedésekből, ami jelzi, hogy többek között az önkormányzatok gazdálkodását segítő intézkedések pénzügyi fedezete rendelkezésre áll. Üdvözölte, hogy létrejött az energia kérdésével foglalkozó minisztérium, mert így a kormányzati tárgyalópartner kiléte nem lehet kérdés. Az viszont igen, hogy mi lesz azokkal a felhalmozott önkormányzati energiaszámlákkal, amit eddig a települések nem fizettek ki.

Ehhez kapcsolódott Eszes Béla, a MÖSZ társelnöke, aki a bizonytalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Ráirányította a figyelmet, hogy a tízezer lakos alatti településeken még nagyobb a bizonytalanság, mint a nagyobb lélekszámúakon, noha az előbbiekből háromezer található az országban. A kisebb településekről szólva elmondta: szinte teljes egészében kimerítették folyószámlahiteleiket, hogy kifizessék a megnövekedett energiaszámláikat. Ugyanakkor nem világos, pénzügyileg hogyan lesznek képesek lezárni az idei évet.

Kritikaként fogalmazta meg, hogy a szociálistűzifa-keret fele sem érkezett meg a rászorultakhoz, amire pedig óriási szükség volna. Eszes Béla szerint a tűzifa beszerzésére szánt összeg megkétszerezése indokolt volna.

Gémesi György végül arról is beszélt, hogy az önkormányzatoknak egységes áron kellene a jövőben hozzájutni az áramhoz és a gázhoz.