Magyar médiapiac: a többpárti után 2010 óta egypárti gyarmatosítás zajlik – konferencia a szólás- és a sajtószabadságról

A sajtószabadság hazai rossz helyzete csak azoknak lehet meglepetés, akik egyáltalán nem követik figyelemmel a témát. A hazai gondok össze sem hasonlíthatóak a nyugati országokéval. A hazai médiaviszonyok értelmezhetetlen volnának Nyugat-Európában – és ez csak három megállapítás a konferenciáról.
Bod Péter

2022. április 21. 21:58

Magyar médiapiac:
a többpárti után 2010 óta egypárti gyarmatosítás zajlik –
konferencia a szólás- és a sajtószabadságról

Idehaza a legnagyobb gond, hogy az állami média nem tölti be a feladatát, amit már nem is lehet közszolgálatinak nevezni. Nyugat-Európában elképzelhetetlen, hogy egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt öt perc műsoridőt kapjon az állami médiában, ami így legfőbb feladatának, a sokoldalú tájékoztatás követelményének nem felel meg – mondott kritikát a hazai sajtószabadság állapotáról egy csütörtöki szegedi konferencián Martin József Péter, a Transparancy International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója.

 

A szólásszabadság és sajtószabadság című egész napos konferenciát Wallonie-Bruxelles International szervezésében a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központjának és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem támogatásával rendezték meg csütörtökön a TIK nagytermében, komoly érdeklődés mellett, két nyelven, a magyar mellett belgiumi és francia előadókkal. A konferencia pénteken Budapesten folytatódik.

 

Martin József Péter a délutáni szekcióülésen beszélt, és elmondta, hogy Franciaországban értelmezhetetlen volna az ötszáz médiumot magában foglaló teljes egészében kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) léte és működése.

 

Mellette az is, hogy az állami hirdetések 98 százaléka a kormánypárti sajtóba jut. Régi megállapítás, hogy Magyarország következmények nélküli ország. Ez szűrhető le abból, hogy a tényfeltáró és oknyomozó újságírók cikkei nem csupán ismeretlenek maradnak a nagyközönség előtt, hanem azok hatására nem indulnak vizsgálatok.

 

– A hazai igazságszolgáltatás állapotára jellemző, hogy 2010 és 2017 között egyetlen kormányzati politikus és a kormánypárt holdudvarába tartozó személy ellen sem indult eljárás – tette hozzá a TI ügyvezet igazgatója, köszönhetően az ügyészség passzivitásának.

 

Védelmébe vette a kormány médiapolitikáját és médiagyakorlatát Almássy Ferenc, a Visegrád Post nevű hírportál főszerkesztője, aki szerint a médiapiac változásait a társadalom kényszerítette ki az elmúlt évtizedben. Lényegében legitimnek ismerte el Orbán Viktornak azt a törekvését, hogy dominálni akar a Fidesz a hazai médiapiacon.

 

Nézete szerint nincs a pluralizmusnak kultúrája Magyarországon, aminek meglátása szerint történelmi okai vannak, a demokratikus hagyományok hiánya. Vitatta, hogy a nézők és a látogatók terén fölényben lenne a kormányzati média. Az állami tévéket kevesen nézik, a megyei napilapok példányszáma zuhan – érvelt.

 

Nem tette hozzá, hogy az állami propaganda uralja a TV2 hírműsorait, említetlenül hagyta a Hír TV-t, a Pesti Srácokat, hogy az M4 sportcsatorna és a Retro Rádió hírműsorai is a kormány érdekeit szolgálják. Arról sem beszélt, hogy a megyei napilapok printfüggetlen portáljai is kormányzati érdekeket szolgálnak ki.

 

Egyik legvitathatóbb kijelentése mégis az volt Almássy Ferencnek, hogy a sajtó nem degradálódott az elmúlt évtizedben Magyarországon. Ha ez nem történt meg, akkor mi? – tehetjük fel kérdést.

 

Viszontválaszában Martin József Péter jelezte, egészen másként látja a magyar média helyzetét, amelynek gondjai össze sem hasonlíthatóak a nyugat-európai média helyzetével. Elismerte, hogy 2010 előtt sem volt ideális a helyzet idehaza, és ennek kapcsán Bajomi-Lázár Péter médiakutatót idézte, aki erről a kérdéskörről korábban úgy fogalmazott: 2010 előtt a média többpárti gyarmatosítása zajlott, azt követően pedig az egypárti.

 

A Fidesz 2010-es hatalom kerülése után időszak talán egyetlen kedvező jelensége, hogy az internetes médiumok piacán nincs egyensúlytalanság kormánypárti fölénnyel.

 

A francia állami tévéből is egyre jobban kiszorulnak a minőségi politikai vitaműsorok – jelentette ki Almássy, amire Martin úgy válaszolt: idehaza nem kell kiszorulniuk, mert ilyenek nincsenek.

 

Az állami (közszolgálati) tévé Martin szerinte másként működött 2010 előtt. Megemlítette, hogy annak politikai műsoraiban rendszeres vendégek voltak az akkor ellenzékben lévő Fidesz vezetői. Az Este című háttérműsor nagy népszerűségnek örvendett – hangzott el. A mai egyoldalúság akkor ismeretlen volt.

 

A két előadó vitájában Almássy azt is elmondta, hogy a magyar újságíró-társadalomra sem lehet monolitikus tömbként tekinteni, ám nagy baj, hogy szinte mindent a szekértábor-logika ural. Úgy véli, az ellenzéki sajtó indokolatlan túlzásokba esik sok esetben, amikor a kormány intézkedéseit bírálja.

 

Példakánt az Alaptörvény elfogadása körüli időszakról beszélt, amikor a nem kormánypárti sajtó a demokrácia végét jövendölte. Martin József Péter szerint lehet siránkozni a hazai médiapiac áldatlan állapotán, de látni kell, hogy ez nem magától állt elő – utalt vitapartnere gondolatmenetére.

 

A jelenlegi kormány politikája hosszú ideje a társadalom szisztematikus megosztására irányult – fogalmazott a TI ügyvezető igazgatója, aki teljességgel tudatosnak nevezte ezzel kapcsolatban a Fidesz magatartását.

 

A szólásszabadság és sajtószabadság című csütörtöki konferencia további előadásairól hamarosan beszámolunk.

 

A szólásszabadság és sajtószabadság című egész napos konferenciát Wallonie-Bruxelles International szervezésében a Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központjának és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem támogatásával rendezték meg csütörtökön a TIK nagytermében, komoly érdeklődés mellett, két nyelven, a magyar mellett belgiumi és francia előadókkal. A konferencia pénteken Budapesten folytatódik.