Magyar Gyógyszerészi Kamara: a gyógyszerhiány hosszú távon velünk maradhat
2023. január 26. 10:13
A kialakult helyzet akár hosszú távon is velünk maradhat – mondta a Qubitnek Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint ebben több tényező is közrejátszik:
- egyrészt megmaradnak az energiaválság problémái,
- az ukrán-orosz háború által keltett helyzetből nem fogunk tudni egyszerűen kilábalni,
- döcögnek a főként Kínában és Indiában gyártott hatóanyagok ellátási útvonalai,
- és mivel egyre inkább koncentrálódott a világ gyógyszeripara, ha céggel vagy hatóanyaggal gond van, akkor az dominószerűen söpör végig az egész világon.
Ami a hazai helyzetet illeti: ha globális problémák körvonalazódnak, a nagy nemzetközi gyártók mérlegelhetnek, melyik piacukat akarják elsődlegesen ellátni, és a magyar piac a kicsik közé tartozik. Az MGYK elnöke szerint további gond, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára 2007 óta lényegében változatlan, és az inflációt sem követi a rendszer.
A Szeged Televízió tudósítása nyomán mi is beszámoltunk arról, hogy összesen 1550 hiányzó gyógyszer szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet listáján, és több mint 400 az elmúlt évben került fel rá. Ezek között számos vény nélkül kapható gyógyszer szerepel, például a megfázásos és influenzaszerű tüneteket enyhítő ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szer, amelyek a jelenlegi tridémia, vagyis influenza-, RSV- és covidjárvány idején nagyon hiányozhatnak a betegeknek.
Magyarországon további nehézséget jelent, hogy karácsonyi ajándékként, december 23-án éjszaka úgy döntött a kormány, hogy az exraprofitadót a gyógyszergyárakra is kiterjeszti. A semjéni időben benyújtott rendelet szerint nettó árbevételük
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék különadót kell fizetniük.
Szakértők már akkor jelezték: az év végén megjelent adóteher befolyásolhatja a gyógyszerek elérhetőségét is. Hankó Zoltán a Quibitnek most azt mondta, hogy a rendelet TEÁOR-számhoz köti az extraprofitadót, és ha egy gyógyszertári vállalkozás gyógyszergyártást tüntet fel a tevékenységei között, holott gyógyszergyártást ténylegesen nem is végez, akkor a szabályozás rá is vonatkozik. A gyógyszertárakban viszont csak magistrális gyógyszerkészítés folyik: amikor például az orvos felír egy kenőcsöt, azt a patikus elkészíti a betegnek. E között és a gyógyszergyárak tevékenysége között a rendelet jelenleg nem tesz különbséget, így elméletileg lehetséges, hogy ezeket a gyógyszertárakat is megadóztassák.
„Informális visszajelzést kaptunk arról, hogy a kormány érti a problémát, és meg fogja oldani, viszont fontos lenne, hogy ez májusig, a 2022. évi adóbevallási és befizetési kötelezettség határidejének lejártáig rendeződjön, hiszen, ha van olyan gyógyszertár, amelyik időközben észbe kapott és kivezettette tevékenységei közül a gyógyszergyártást, a tavalyi évre vonatkozóan még akkor is meg kellene fizetnie a különadót”.
