Lvivbe érkezett az ENSZ- főtitkár, Orbán már novemberben tudhatott arról, hogy Putyin háborúra készül, sok gabona termett Ukrajnában

Olvassák el az orosz-ukrán háború legfrissebb, szerda esti híreit.
Vass Imre

2022. augusztus 17. 20:56

Lvivbe érkezett az ENSZ- főtitkár, Orbán már novemberben tudhatott
arról, hogy Putyin háborúra készül, sok gabona termett Ukrajnában

Megérkezett az ENSZ-főtitkár a nyugat-ukrajnai Lvivbe

Megérkezett szerda délután António Guterres, az ENSZ főtitkára a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városba, ahol csütörtökön találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel - számolt be a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a világszervezet szóvivőjének a Twitteren nyilvánosságra hozott közleménye alapján.

 

A hírportál szerint Guterres várhatóan Zelenszkijjel négyszemközti megbeszélést is folytat, amelyen megvitatják a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésének politikai megoldási lehetőségét. Az ENSZ javasolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége Kijevből látogasson el a zaporizzsjai atomerőműbe, Oroszország szerint viszont bármely misszió, amely az ukrán fővároson keresztül akar odajutni veszélynek teszi ki magát - írta a Jevropejszka Pravda.

 

Ukrán elnöki tanácsadó: a krími hidat meg kell semmisíteni

Az Oroszország szárazföldi részét a Krím félszigettel összekötő hidat meg kell semmisíteni mint legitim katonai célpontot - jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a The Guardian című brit lapnak adott nyilatkozatában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szerdán szemlézett.

 

A hidat Oroszország építette, miután 2014-ben önkényesen bekebelezte az Ukrajnához tartozó félszigetet.

 

„Az egy illegális építmény, és a fő útvonala az orosz hadsereg ellátásának a Krímben. Az ilyen létesítményeket meg kell semmisíteni” - szögezte le Podoljak.

 

A tisztségviselő előrejelzése szerint a következő két-három hónapban „újabb eseményekre”, például robbantásokra lehet számítani a félszigeten. Emellett kiemelte, hogy Ukrajnának további rakéta-sorozatvető rendszerekre van szüksége.

Megjegyezte, hogy az ukrán ellentámadás egészen másképp működik, mint az orosz.

 

„Úgy tűnik, Oroszország mindenkit megtanított arra, hogy az ellentámadáshoz hatalmas mennyiségű élőerő kell, mint egy óriási ököl, és csak egy irányba kell haladni. Mi viszont nem alkalmazzuk a múlt század '60-70-es éveinek taktikáját” - fogalmazott Podoljak.

 

 

Hatalmas fordulat! Elképesztő hírek az ukrán gabonáról

Mikola Szolszkij, agrárminiszter egy kormányjelentésben a gabonafélék és olajnövények együttes termését 65-67 millió tonnára becsülte, ami legalább 12 millió tonnával meghaladja az ez év májusi előrejelzést, mivel – a háború ellenére – 7,6 millió hektárról takarítanak be őszi gabonát.

 

Gyenyisz Smihal miniszterelnök jelentése szerint augusztus 7-ig már 12 millió tonna termést be is takarítottak, viszont a tervezett 5 millió tonna helyett csak 3,2 millió tonnát sikerült exportra kiszállítani. Mindez arra mutat, hogy az ukránoknak nagyobb területeket sikerült megmenteniük a háborús pusztításoktól.

 

A legnagyobb nehézségek a hajóforgalomban mutatkoznak, amely korábban a teljes ukrán gabonaexportnak mintegy 90 százalékát bonyolította le.

 

A fekete-tengeri kikötők aknamentesítése és fokozatosan újból a tengeri szállítás szolgálatába állítása lényeges előrelépést eredményezhet.

 

Mindemellett azonban a legfontosabb az a tény, hogy nem igazolódtak a terméscsökkenést előrevetítő prognózisok, és remélhetőleg a tavalyihoz hasonló mennyiségű ukrán gabona kerülhet be a nemzetközi forgalomba, ami lehetővé teszi a fenyegető éhínség elkerülését, és lényegesen megnyugtatja az ukrán import esetleges elmaradása miatt aggódó afrikai országokat.

 

Felsőbb körökben már ősszel tudhattak a Kreml háborús szándékairól

Értesülések szerint az amerikai hírszerzés már novemberben közölte egy bizalmas megbeszélésen, hogy Vlagyimir Putyin mire készül Ukrajnában.

 

Terjedelmes cikkben fejti ki az ukrajnai orosz invázióhoz vezető utat a The Washington Post, amelyben az amerikai, ukrán és európai kormányok felelős vezetői mondják el részletesen, mikor és mit tudtak, és hogyan készültek az egyre biztosabbá váló orosz beavatkozásra.

 

Az írást szemléző 444.hu a Magyarországot érintő részletet emelte ki, ebből az látszik, hogy a magyar kormány már tavaly novemberben tudhatott az Ukrajna megszállására irányuló orosz tervekről.

 

A The Washington Post részletes leírást ad egy nem nyilvános brüsszeli találkozónak, ahol Avril Haines, az amerikai hírszerzés vezetője a NATO-tagok nagykövetei előtt ismertette a Kreml szándékait. Az amerikai hírszerzésnek addigra már nagyon pontos – és később beigazolódott – értesülései voltak az orosz tervekről műholdképek, lehallgatások és ügynöki jelentések alapján. A konkrét titkosszolgálati anyagok közül is megosztott valamennyit Haines, de biztonsági okokból nem ment bele részletekbe. A brit küldött, aki támaszkodhatott saját hírszerzése jelentéseire, felállt, és indulatosan közölte, hogy amit az amerikaiak mondanak, az igaz.

 

A tengerentúli napilapnak nyilatkozó egyik döntéshozó szerint a NATO-tagok három csoportra oszlottak: számos nyugat-európai ország úgy vélekedett, őrültség lenne Putyin részéről, ha lerohanná Ukrajnát, ezért ez nem is fog megtörténni, a csapatösszevonások az ukrán határnál a nyomásgyakorlás diplomáciai eszközei. A kelet-európai tagországok közül többen azt gondolták, hogy Putyin támadni fog ugyan, de csak visszafogott mértékben, „kiharap egy újabb szeletet az ukrán almából”. De a britek és a balti államok elhitték a totális invázióról szóló értesüléseket.

 

Mivel a brüsszeli találkozón hivatalból jelen kellett lennie a magyar NATO-képviseletnek is, ezért ha továbbították az ott elhangzottakat, akkor Orbán Viktor és környezete november óta tudhatta, mire készül Putyin. A 444.hu szerint mindez azért is érdekes, mert a magyar miniszterelnök békemissziónak nevezte februári moszkvai útját.

 

 

Ukrajna új célpontot talált, szorult helyzetben Putyin serege

A brit hírszerzés ma is közzé tette a napi jelentését, amelynek fókuszában a tegnapi krími robbanások állnak.

 

A robbantás kapcsán a jelentés az alábbiakat emelte ki:

2022. augusztus 16-án mind az orosz, mind az ukrán tisztviselők elismerték, hogy a Krím északi részén fekvő Dzsankoj közelében felrobbant egy lőszerraktár, ahol valószínűleg egy közeli vasútvonal és egy elektromos alállomás is megsérült. Az orosz média arról is beszámolt, hogy füst szállt fel a Krím középső részén található Gvardejszkoje légibázis közelében is.

Dzsankojban és Gvardejszkojében található a Krím két legfontosabb orosz katonai repülőtere. Dzsankoj egy kulcsfontosságú közúti és vasúti csomópont is, amely fontos szerepet játszik Oroszország dél-ukrajnai műveleteinek az ellátásában.

 

Az incidensek oka és a károk mértéke még nem tisztázott, de az orosz parancsnokok nagy valószínűséggel egyre inkább aggódni fognak a megszállás hátsó bázisaként funkcionáló Krím biztonságának a nyilvánvaló romlása miatt.

 

14 299-en érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 6970-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7329-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.

 

A beléptetettek közül a rendőrség 363 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében - tartalmazza a közlemény.

 

Közölték azt is, hogy kedden 484 ember, köztük 137 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Címlapon

mutasd mind