London fegyverekkel, az EU pénzzel támogatja Ukrajnát, népszavazást kezdeményeztek az oroszok, katonák és civilek is meghaltak a háborúban

Ez történt az orosz-ukrán háború keddi napján. Olvassák el összefoglalónkat.
Vass Imre

2022. szeptember 20. 21:51

London fegyverekkel, az EU pénzzel támogatja Ukrajnát, népszavazást
kezdeményeztek az oroszok, katonák és civilek is meghaltak a háborúban

Erdogan: az oroszok által elfoglalt területeknek vissza kell kerülniük Ukrajnához

Csak akkor lesz béke, ha az oroszok által elfoglalt területek visszakerülnek Ukrajna fennhatósága alá - hangsúlyozta Recep Tayyip Erdogan török elnök egy, a PBS NewsHour című amerikai esti televíziós hírműsorban helyi idő szerint hétfő este megjelent interjúban.

 

Erdogan elmondta: Üzbegisztánban, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcstalálkozóján tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

 

„Az volt a benyomásom, hogy kész mihamarabb véget vetni ennek az egésznek” - jegyezte meg a török elnök, aláhúzva, hogy semmi sem igazolhatja az inváziót.

 

Erdogan jelezte: 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta kéri Putyintól, hogy adja vissza a területet jog szerinti tulajdonosának.

 

A török elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a felek közötti megállapodást csak pártatlanul lehet segíteni.

 

London az ideivel azonos vagy még több katonai segélyt nyújt Ukrajnának jövőre

London az ideivel azonos vagy még nagyobb értékű katonai segélyben részesíti Ukrajnát 2023-ban - közölte kedden Liz Truss brit miniszterelnök hivatala.

 

A Downing Street nyilatkozata szerint Truss csütörtökön, az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán felszólalva jelenti be a brit kormány újabb kötelezettségvállalását Ukrajna katonai segélyezésére.

 

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett adatok szerint Nagy-Britannia az idén 2,3 milliárd font (több mint 1050 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója az Egyesült Államok után.

 

Nagy-Britannia 2015 óta 27 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést, és az utóbbi egy évben több száz rakétafegyvert, öt teljes légvédelmi rendszert, 120 páncélozott járművet és 200 ezernél több úgynevezett nem halálos katonai eszközt szállított Ukrajnának - áll a Downing Street keddi ismertetésében.

 

A brit miniszterelnöki hivatal szerint a 2023-ra szóló katonai támogatás pontos összetételét az ukrán fegyveres erők igényei határozzák majd meg, de a csomagban várhatóan lesznek majd olyan rakéta-sorozatvető rendszerek, amelyeknek döntő szerepük volt abban, hogy Ukrajna az elmúlt napokban több mint háromezer négyzetkilométernyi területet szerzett vissza az orosz fegyveres erőktől.

 

 

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós hitelt

Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajnának szánt 5 milliárd eurós makroszintű hitelt, az uniós hozzájárulás segíteni fogja az országot, hogy fedezze az ellene zajló háború okozta finanszírozási szükségleteit - tájékoztatott az uniós tanács kedden.

 

Az ötmilliárd eurós kifizetés a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott 9 milliárd eurót elérő összegű makroszintű pénzügyi támogatás legnagyobb részletét jelenti.

 

A rendkívül kedvező feltételekkel nyújtott támogatási csomagból egymilliárd euró kölcsönt augusztus elején folyósítottak a kijevi kormánynak. A fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót - mint írták - a lehető leghamarabb biztosítani fogják.

 

A pénzügyi támogatás kiegészíti az Ukrajnának a humanitárius, fejlesztési, vámügyi és védelmi területeken nyújtott egyéb uniós támogatást.

 

Népszavazást sürgetnek Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról

Felszólította az orosz hadsereg által megszállt dél-ukrajnai Herszon megye társadalmi kamarája kedden Vlagyimir Szaldót, a régió vezetőjét, hogy haladéktalanul rendezzen népszavazást a régió Oroszországhoz való csatlakozásáról.

 

Korábban a régió közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov azt mondta, hogy Herszon régió lakosai mielőbb referendumot szeretnének tartani a terület státuszáról, hogy garanciákat kapjanak arra, hogy Oroszország részévé válhatnak.

 

Hétfőn a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája kérte fel ugyanígy a két entitás vezetőjét népszavazás kiírására az Oroszországhoz való csatlakozásról. Gyenyisz Pusilin, a donyecki entitás vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán közölte: a két „köztársaság” kormányzata és parlamentje megkezdte a referendum előkészítését. Mint mondta, nincsenek kétségei az eredményt illetően.

 

A Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája kedden közölte, hogy kezdeményezni fogja online szavazás lehetőségét.

 

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban tartandó népszavazás „évtizedekre teljesen megváltoztatja Oroszország fejlődésének vektorát”, és az új területek „befogadása” nyomán „a világ geopolitikai átalakulása visszafordíthatatlanná válik”.

 

 

Kuleba: a fiktív referendumok semmin sem változtatnak

Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.

 

„A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét” - írta a miniszter a Twitteren.

Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, „bármit is mondjon Oroszország”.

 

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Moszkva tervei szerint szeptember 23. és 27. között „népszavazást” tartanak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az Oroszországhoz való csatlakozásról.

 

A Jevropejszka Pravda szerint Edgars Rinkevics lett külügyminiszter arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az Oroszországi Föderáció tervezett „álreferendumaira” új szankciókkal válaszoljon és adjon további fegyvereket Ukrajnának.

 

Orosz diverzánsok csónakját süllyesztettek el az ukrán határőrök Donyeck megyében

Ukrán határőrök elsüllyesztették orosz diverzánsok egy csónakját Donyeck megyében - közölte kedden az ukrán határőrszolgálat.

 

A közlemény szerint a szabotőrök a Sziverszkij Donec folyón próbáltak átkelni és az ukrán csapatok hátába kerülni. Az ukrán határőrök hőkamera segítségével fedezték fel az oroszokat, majd amikor a csónak négy emberrel a folyó közepére ért, tüzet nyitottak, a vízi jármű pedig felborult. „A hőkamera egyetlen partot ért megszállót sem rögzített” - tette hozzá a határőrség.

 

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón Nova Kahovka térségében is elsüllyesztettek egy vízi járművet orosz katonákkal, fegyverekkel és haditechnikai felszereléssel a fedélzetén.

 

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértőinek legfrissebb elemzése szerint - amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett - az ukrán hadsereg ellentámadása pánikot kelt a Kreml befolyásos tisztségviselőinek körében, amit az is bizonyít, hogy az oroszok „pártfogoltjai” Luhanszk és Donyeck megyében sürgetik a térség Oroszországhoz csatolását. Az önhatalmúlag kikiáltott, Moszkva által támogatott két szakadár entitás, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság törvényhozó szervei előzőleg felszólították vezetésüket, hogy tartsanak népszavazást a két keleti megye Oroszországhoz csatlakozásáról.

 

 

Ukrán vezérkar: Szíriából irányítanak át orosz ejtőernyősöket Ukrajnába

Az ukrán katonai vezérkar kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország kivonja Szíriából a 217. ejtőernyős ezred egységeit, és Ukrajnába irányítja át.

 

Az ukrán értesülés szerint az orosz katonai-politikai vezetés az ukrajnai hadműveletekhez szükséges mozgósítás sikertelensége miatt döntött így.

 

A kijevi katonai vezetés arról is beszámolt, hogy értesülései szerint a déli Herszon megyéből orosz katonák holttesteit vitték át két teherautón Donyeck megyébe, miközben a kelet-ukrajnai régióban lévő Horlivka város egészségügyi intézményei megteltek súlyosan sebesült orosz katonákkal.

 

A vezérkar jelentése szerint az orosz erők kedden hét rakéta- és húsz légicsapást mértek, valamint több mit 15 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkből ukrán katonai és civil célpontokra. Megpróbálták megsemmisíteni Harkiv megyében a pecsenyihi víztározó gátját, de nem jártak sikerrel. Az orosz támadások következtében károk keletkeztek több mint húsz településen, köztük a Donyeck megyei Szlovjanszkban, Sziverszkben, Szoledarban, Bahmutban, Vuhledarban, a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolban és a Mikolajiv megyei Ocsakivban.

 

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők tüzet nyitottak Hrisivka falura a régióban. A támadás következtében két ember meghalt, kilencen megsebesültek, köztük négy gyerek.

 

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz Szu-25-ös csatarepülőgépet Herszon megyében és egy iráni Sahed-136-os kamikaze drónt a mikolajivi régió fölött.