Lépcsők, de nem a mennyországba – Fenyvesi Anna szegedi fotókiállítása

Pedig akár oda is vezethetnének, mert valamennyi fotó, amit Fenyvesi Anna Lépcsőházak című kiállításán láttunk, csodaszép. Egy gyerekkorban indult nagy szenvedély jelölte ki az utat, ennek egyik fontos állmásán jártunk.
Bod Péter

2022. november 03. 11:01

Lépcsők, de nem a mennyországba – Fenyvesi Anna szegedi fotókiállítása

A változatosság gyönyörködtet – idézte az egyik legfontosabb művészeti alapelvet kapaszkodóként a látottakhoz Szőnyi György Endre, a szegedi egyetem bölcsészkarának oktatója a szerdán este az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) aulájában megnyílt Lépcsőházak című kiállítás megnyitóbeszédében.

 

Szőnyi György Endre arról is beszélt, hogy egy téma alapos körbejárás művészileg sok kiaknáznivalót tartogathat az alkotó számára. Művészettörténeti példa erre Monet vállalkozása, aki három év alatt harminc festményt készítette a roueni katedrálisról. Ahogy a megnyitóban elhangzott: a pillanat megragadásának kísérlete volt Monet célja.

 

Erre példa a tematikusan egységes fotóanyag, amit Fenyvesi Anna a látogatók elé tárt, és amik kivétel nélkül Hamburgban, Münchenben és Bécsben készültek. Kivétel nélkül jó állapotban lévő, szép és elegáns lépcsőházak fotói kerültek a tárlat anyagába – ahogyan ez a megnyitóban elhangzott – emléket állítva a 19. és 20. századi polgári világnak.

Magasság, mélység, geometria, labiritusszerűség, örvény, akna és tárna (fotók: Szabó Luca)

 

A lépcső és vele a lépcsőház szimbólum: világokat köt össze. Ha csak egy kicsit elvonatkoztatva gondolkozunk, rajta és általa út nyílhat a mennyország, de akár a pokol felé is. Amihez hozzátehetjük, hogy a lépcsőházak látványában mindig itt található a magasság és a mélység, a geometria, és a labiritusszerűség, az örvény, az akna és a tárna. 

 

Földközelibb szemlélettel a lépcső és a lépcsőház technikai innovációnak nevezhető, amely lehetővé teszi a többemeletes házakban az ember számára az akadálytalan közlekedést – hangzott el a megnyitón.

 

Az egyetemi oktatóként dolgozó Fenyvesi Anna tizenkét éves korában egy Smenával kezdte a körülötte látott világ megörökítését, amit egy Prakticával folytatott, majd 2001-ben állt át a digitális fotózásra.

Fenyvesi Anna

 

Gondos kiválasztás előzte meg a fotózást – mondta el a kiállítás megnyitó után Fenyvesi Anna a Szeged.hu-nak, aki elmondta: Hamburgban sokat járt, megismerte a várost, és így választotta ki a fényképezésre legalkalmasabbnak vélt lépcsőházakat. Ugyanígy hosszas előtanulmányok előzték meg a müncheni és a bécsi lépcsőházak kiválasztásait is, amiben az internetes keresgélés segített.

 

A tárlat november 12-éig tekinthető meg a TIK kiállítási terében.