Nehéz lenne vitatkozni azzal a tétellel, hogy egy tanárnak a mindenkori átlagbér legalább másfélszeresét kellene keresnie, de inkább a dupláját, hiszen stratégai ágazatban dolgozik. Ez az összeg ma legalább 470–500 ezer forint kellene legyen, de inkább közelíteni kellene a 600–650 ezer forinthoz. Egyébként még az utóbbi összeg sem éri el 1700 eurót.

Ehhez képest Orbán Viktor az idei 10 százalékos pedagógusbér-emelés után tegnap 10–10 százalékos emelést lengetett be 2023-ra és 2024-re. Magyarán az idei legfeljebb inflációkövető emelés után jövőre és két év múlva sem számíthatnak valódi, érezhető reálbér-növekedésre a tanárok.

„Amit vállaltunk, azt meg kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben is, a következő évben, és az azt követő évben is tízszázalékos béremelés lesz”

– fogalmazott Orbán, úgy téve, mintha a jelenlegi és a következő években várható gazdasági viszonyok között a 10–10 százalékos emelés komoly vállalás lenne. 

Arra is tett némi ígéretet Orbán Viktor, hogy kivezetik a 2014-ben befagyasztott minimálbérhez kötött bérszámítási módszert. A negyedik kétharmados kormányzását megkezdő miniszterelnök azt mondta: nem várható, hogy újra a minimálbér lesz a bértábla alapja.

Kijózanítón hathat ugyanakkor az, hogy a gazdasági szereplők válságra számítanak a következő években az elhúzódó orosz-ukrán háború, és az Ukrajna lerohanása miatt Oroszország ellen kivetett szankciók miatt.

Orbán önkritikusan úgy fogalmazott szerdán a tanárbérek minimálbérhez kötéséről: 

„Én nem ettől remélném a béremelést, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy a pedagógusok alul vannak fizetve”.