Lehetne olcsóbb az áram ára, de a magyar kormány csak azért sem akar onnan vásárolni, ahonnan lehetősége lenne rá

Ukrajnából.
Garai Szakács László

2022. augusztus 29. 09:30

Lehetne olcsóbb az áram ára, de a
magyar kormány csak azért sem akar onnan vásárolni, ahonnan
lehetősége lenne rá

„A magyar áramtőzsdén, a HUPX-en vasárnap kora délutáni állás szerint, másnapi csúcsideji szállítással 803 euróért lehetett 1 MWh áramot vásárolni. Tavaly augusztus 29-ére vonatkozóan ugyanez 92 euróba került” – írja Magyari Péter a 444-en.

 

Ennyibe soha nem került még az áram Magyarországon.

 

Miért alakulnak most így az árak, mi határozza meg az árfolyamot?

Nyilván a kereslet és a kínálat aránya határozza meg, mint bármelyik más tőzsdén de egy kicsit mégis másképp: minél több áramot akarnak venni a vevők, annál drágább termelők jelennek meg az eladói oldalon. A végső árat ugyanis az adott órára az utolsónak belépő eladó árszintje határozza meg.

 

És közben az is logikus, hogy ha ezen a tőzsdén sok „áramárus” van, akkor kevesebbe kerül az áram, de legalábbis lassabb a drágulás. Erre a magyar áramtőzsdére akart belépni Ukrajna.

 

Igen, Ukrajna.

 

Ám a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt., a Mavir, az állami MVM leányvállalata eddig visszautasította az ukrán import lehetőségét.

 

Sőt, a 444 információi szerint augusztusban teljesen megszakadtak a tárgyalások az ukrán hálózatot irányító Ukrenergóval a magyar fél elzárkózása miatt. Mivel a Mavir egyetlen kérdésükre sem válaszolt, így ennek a pontos okát nem tudják.

 

A lap szerint politikai döntés lehet a háttérben. A találgatások szerint a magyar kormány nem akarja pénzhez juttatni az ukrán államot, főleg addig nem, amíg az oroszokkal nem sikerül megegyezni az újabb gázszállításokról.

 

Ukrajna már 2017-ben megállapodott az európai áramrendszert felügyelő ENTSO-E nevű szervezettel, hogy a hálózatát összekötnék az európaival. Az ENTSO-E az EU-s tagállamok mellett a balkáni országokat, a norvég, a svájci és a brit hálózatokat is lefedi, így nem volt semmi rendkívüli abban a tervben, hogy egy EU-n kívüli ország is csatlakozna. A csatlakozással párhuzamosan Ukrajnának fel kellett készülnie arra is, hogy leváljon az orosz elektromos hálózatról.

Az ukránok idén év elején azt tervezték, hogy a váltást 2023-ra meglépik, és ennek érdekében február 23-áról 24-ére virradó éjjel, pontban éjfélkor leváltak az orosz rendszerről, és csatlakoztak az európaihoz. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez egy háromnapos tesztüzem lesz, utána visszaállnak ideiglenesen az orosz kapcsolatra, hogy a teszt tapasztalatai alapján kijavíthassák az esetleges hibákat. Csakhogy jött a háború.

 

Ukrajnából három ország irányába megy áramvezeték, amelyen exportálni lehet: Románia, Magyarország és Szlovákia felé. Románia és Szlovákia vásárol is, maximálisan kihasználva az ukrán kapacitásokat. Az ukrán áramra a föntiek miatt lenne nagy szükségünk: visszafogná a drágulást. Ezt tudják a románok és a szlovákok is, akik amennyi áramot csak bírnak, megvesznek Ukrajnától.