Legyél valamilyen! – Dombai Tünde jegyzete

Messziről indítok, de meglátják, kikunkorodunk a lényeghez – ahogy a gimnáziumi némettanárom, Marika néni mondta annak idején. Ő ugyanis bájosan elmagyarázta, nem az a baj, ha a fejünkre csapnak otthon vagy az iskolában, mert nem állunk be a sorba, hanem az, ha jellegtelenek vagyunk. A lényeg úgyis az, hogy legyél valamilyen!
Dombai Tünde

2021. november 28. 09:42

Legyél valamilyen! – Dombai Tünde
jegyzete

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a minap azon kaptam magam, hogy már megint nem a cikkeket olvasom a különböző portálokon, hanem a sorok között keresem a hírek velejét. Hiszen köztudomású, hogy a kormány nem kormányoz, hanem a hangulatjelentéseknek megfelelően lavíroz. Ebből az egyetlen, ami örömteli számomra, hogy az ellenzéki előválasztás megérte, hiszen ezek szerint a kormány olyan számokat mér, amik miatt ideges, bizonytalan. Csakhogy a többi hír aggasztó, siralmas, tragikus. Azt jelzi, hogy a kormány már nem vállal felelősséget, hanem áthárítja annak érdekében, hátha megússza jövő tavasszal a számonkérést. Addig meg valahogy ki kell bírni, és mindent bebetonozni, amit lehet. És utat engedni a voksturizmusnak, hogy szabadon át lehessen jelentkezni billegő körzetekbe akár külföldről is.

 

Tragikus – ezt azért írtam az ördögien számító kormány lavírozásáról, mert árulkodó volt, ahogy Gulyás Gergely miniszter elszólta magát, miszerint nem akarják bántani az oltatlanokat.

 

Úgy viszont nem lehet döntést hozni, hogy védekezzünk is a járvány ellen, meg közben oltsunk is, de közben ne haragítsuk magunkra azokat sem, akik nem akarják. Pár napja legalább a beltéri maszkhasználatot kötelezővé tették, és egy hétre megnyitották a regisztráció nélküli oltásfelvételt. A többit majd lenyomják az egészségügy torkán, úgyse mer senki nyilatkozni a kórházakban uralkodó borzalmakról. A gyerekklinika meg legfeljebb a Facebookon kér lázmérőt, vécépapírt, egyebet az ismerős vállalkozótól. Egyelőre az ingyenes parkolást nem vezették be, de ha a számokból kihozzák, majd megtudjuk, mennyire hatásos ez a járvány ellen. Az iparűzési adót viszont elvették erre hivatkozva, korábban a súlyadót is. Most már természetes, hogy vissza se adják, majd helyben a népek úgyis az önkormányzatot szidják, ha már nem viszik el a szemetet, vagy kátyúsak maradnak az utak, a járdák. Sőt fizessenek csak szolidaritási adót is, ha már olyan jól megy a városoknak! Aztán sunnyogva belátja a kormány, hogy nem lehet ennyit elvenni, mert tényleg működésképtelenek maradnak települések, akkor meg nagyvonalúan harsogva kompenzál. Szegeden ezt a kétmilliárdot a tömegközlekedésbe kell beletenni, mert a karanténos időkben központilag sűríteni kellett a járatokat – igaz ugyan, hogy semmi értelme nem volt, de a propaganda szárnyalt.

 

Miközben mi mindenkitől függetlenek vagyunk, a benzinárakat sem sikerült megállítani a határon. Bevezették ellene a hatósági árat, taps, na de nem az adóból engedtek el, hanem a kiskereskedelmi árrésből. A kis kutak üzemeltetői pedig, akik nem bírják a megszorítást, majd átadhatják az üzletüket a már bejelentkezett MOL-nak. Azt se felejtsük el, hogy ha kiderül: a MOL-vezér előre tudott az intézkedésről, és ezért adott el a részvényeiből, az nettó bűncselekmény.

 

Ördögi, ugye? És mindenki tudna még sorolni a környezetéből további példákat. Merthogy ez a lavírozás nem jellegtelen, ez ördögi. Márpedig nem szeretek olyan országban élni, ahol a sorok között olvasva kell kitalálni, hogy a látszólagos döntésképtelenség kinek milyen zsíros érdekeit takarja.

Tovább olvasom