– Lechner Lajos volt az, aki arculatot adott Szegednek az 1879-es árvíz után, és ezt az arculatot fogja viselni még hosszú időn át a város – mondta el Sz. Fehér Éva, városi főépítész, aki a kétnapos ünnepségsorozat nyitányaként a Dóm tér Pantheonjában, Lechner Lajos domborművénél mondott beszédet.

Az életút rövid ismertetése során kitért arra, hogy a fővárosban dolgozó mérnököt az árvíz okozta katasztrófa utáni helyreállítási munkák vezényelték Szegedre. Tisza Lajos, Szeged újjáépítésért felelős kormánybiztos kérte fel a Lechner Lajost a várostervezési munkára. Sz. Fehér Éva ünnepi beszédében szólt arról is, hogy a kivételes képességű mérnököt sok dilemma foglalkoztatta szegedi munkája közben, így egyebek mellett az is: hol húzódnak a várostervezés határai.

A Lechner Lajosra emlékezés ezt követően a városházán folytatódott, ahol tudományos konferencián járták körbe életművének tekintélyes szegedi fejezetét.

– Nem túlzás azt állítani, hogy városunk legfontosabb mérnökére emlékezünk a mai napon. Arra az emberre, aki a pusztító árvíz után megálmodta, megtervezte és levezényelte a modern, európai Szeged újjáépítését. Neki köszönhetjük azt, hogy ma Szeged az egyik legélhetőbb, legotthonosabb és legzöldebb magyar város – mondta el konferenciát köszöntő beszédében Kovács Tamás, gazdasági alpolgármester.

– Lechner kivételes felkészültségét és modernségét jól példázza, hogy olyan várost hozott létre, amely Budapesthez, Bécshez és Párizshoz hasonlítható. Ilyenre nincs példa Szegeden kívül az Alföldön – hangzott el. Ahogyan az is, nem lemásolta, hanem a helyi viszonyokra alkalmazta a felsorolt nagyvárosok tervezési megoldásait.

• A herkulesi feladatra és annak ütemes elvégzésére példa, hogy 1883-ra, vagyis négy év alatt
• 26 kétemeletes,
• 211 egyemeletes,
• 836 magasföldszintes,
• 1314 földszintes utcai lakóház és
• 246 udvari földszintes lakóház

épült Szegeden. Ezen kívül 514 műhelyt, istállót, gazdasági épületet alakítottak ki a romok helyén – sorolta a tiszteletet parancsoló adatokat Kovács Tamás.

A város újjáépítése során 300 ezer gyümölcsfát, díszfát, bokrot és cserjét ültettek el. Ennek kapcsán az alpolgármester úgy fogalmazott: Lechnernek köszönhetjük, hogy a mai napig Szeged a legzöldebb magyar város.

Lechnernek voltak és vannak kritikusai – hangzott el Nagy Imre építészmérnök, várostervező előadásában, amelyben egyebek mellett elmondta: jó döntésnek bizonyult, hogy két körgyűrűs lett a város, szemben az eredeti elképzeléssel, amiben csak egy körgyűrű szerepelt.

Lechner Lajoshoz kapcsolódik az a döntés is, hogy lebontják a várat, mert amennyiben ez maradt, ma nagyon másként nézne ki a belváros. A Szeged belvárosában található középületek és bérpaloták is szorosan kötődnek az ünnepelt várostervező munkásságához.

Lechner Lajos kultúrmérnöki munkássága az 1879-es árvíz utáni újjá építésben című előadásában Kozák Péter építőmérnök főként arra összpontosított, hogy bemutassa azokat az árvízvédelmi munkákat, amelyeket a város újjáépítése során végeztek el Lechner Lajos irányítása mellett Szegeden.

A megemlékezés pénteken délelőtt a Lechner téri emléktábla megkoszorúzásával zárul a százhuszonöt éve elhunyt várostervező mérnökre.