Landesberg-palota Szegeden: szó szerint (hegy)csúcs ez a ház

Hogyan került egy szefárd zsidó család Spanyolországból Szegedre, mit tett a Széchenyi térért Landesberg Mór? Kinek az osztálytársa volt Szegeden a cementgyáros fia, és mi köze a Landesberg-birodalomnak az egykori szocialista nagyvállalathoz, a Déléphez? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk, mikor bejártuk a Landesberg-palotát.
Bod Péter

2022. szeptember 18. 16:50

Landesberg-palota Szegeden: szó szerint (hegy)csúcs ez a ház

Szó szerint a pincétől a padlásig jártuk be az épületet, még ha nem is ebben a sorrendben. Idegenvezetőnk a rendkívül felkészült Hitri Egon volt, a Radnóti Miklós Kísérlet Gimnázium végzős tanulója. Valami azt súgja, erről a fiúról még hallani fogunk, de ne szaladjunk ennyire előre.

 

Az idegenvezetés sem a legjobb kifejezés, mert csupa szegedi látogatója volt az épületbemutatónak a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében, amit 1999 óta szerveznek meg hazánkban és Szegeden. Ezúttal is több helyszínnel, így a városházával, az Alsóvárosi Tájházzal, a Szent István téri víztoronnyal, szecessziós sétával a belvárosban és a Dóm térrel.

 

Mi a Landesberg-palotát választottunk fotós kollégámmal, és nem bántuk meg. Tényleg mélységesen mély a múltnak kútja. Hitri Egon beszámolójából kiderült, hogy a Landesbergék története a középkori Spanyolországba nyúlik vissza. Itt élt a szefárd zsidó család, amikor 1492. március 31-én a katolikus uralkodó pár, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella ediktumot adott ki. A zsidók választhattak: vagy áttérnek a keresztény vallásra, vagy el kell hagyniuk az országot. Erre egy hónapjuk volt. Az ősök az utóbbi mellett döntöttek. A későbbi Landesberg-család tagjai a lengyelországi Krakkóba költöztek, innen a Bajországban található Landesbergbe. Innen a családnevük. Nem ez volt a végállomás, mert a család előbb Pozsonyba tette át székhelyét. Itt az utak szétágaztak.

 

A család egyik része itt marad, egy másik része Nagyváradra került, a város főrabbija is ebből a családból került ki, a harmadik része Szegeden telepedett le. A mai József Attila sugárút 8. szám alatt található palotát az 1854-ben született Landesberg Mór építette. A ház kivitelezése 1910-ben kezdődött el, és egy évvel később már átadták, példát mutatva gyorsaságból a ma építőiparának is.

 

Egy valamit leszögezhetünk: nem végeztek elhamarkodott munkát az építők, amit nem csak az bizonyít, hogy 111 éve áll az épület, hanem mellette a magas minőség, ami szinte minden részletből visszaköszön. 

 

Aszfalt- és cementgyárat alapított Landesberg Mór 1880-ban. Nem szorul magyarázatra, hogy építőanyagra ugyancsak szükség volt a nagy árvíz utáni újjáépítés során a városban. A nagylelkűség végig kísérte a gyorsan nagyvállalkozóvá váló Landesberg helyi pályafutását. A Széchenyi tér építéséhez térítésmentesen biztosította a városnak az aszfaltot és a cementet. A cég első központja a mai Aradi vártanúk terén volt, innen költözött át a cég későbbi és végleges székhelyére, a Bocskai utcára. 

 

De térjünk vissza a Landesberg-palotához. Az épületet Magyar Ede tervezte, de a befejezést már nem érhette meg, mert a kivitelezés hónapjaiban öngyilkos lett. Elképzelései a homlokzati kialakítását illetően változtak (ezt Takács János tervezte át), minden másban érintetlenek maradtak tervei.

 

A végeredmény magáért beszél. A befektetési céllal épített tizenkét lakásos bérpalotában ezen kívül három szolgálati lakás és két üzlethelyiség nyert elhelyezés. 

 

A magasföldszinten, az első és a második emeleten négy-négy lakás található, 120 és 70 négyzetméteres nagyságban. Az építtető egyetlen lakást tartott fenn családjának, az első emeleten található háromszobásat. Ez valamivel nagyobb, 127 négyzetméteres, mint a ház nagyobb lakásai. Egy ideig fia, az ügyvéd Jenő lakott itt, de ő sem különösebben hosszú ideig – derült ki Hitri Egon ismertetőjéből. A középiskolás fiú, idegenvezetőnk, szüleivel ebben a házban lakik, így kötődése érthető. Viszont nem magától értetődő, hogy állandó kiállítást rendezzen be a lépcsőházban, amely a maga történetiségében mutatja be a városképi jelentőségű épületet.

 

 

Landesberg Mórnak három gyereke született. Az elsőszülött Jenő Juhász Gyula középiskolai osztálytársa volt. Bizonyára fontos szerepet töltött be a költő életében, ezt támasztja alá, hogy tagja volt annak a szellemi elitnek, ami Szegeden ünnepelte Juhász Gyula költői indulásának huszonötödik évfordulóját. A szűk csapatban olyan személyiségekkel, mint Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály. Nem rossz névsor!

 

Sándor fia vitte tovább a céget apja 1919-ben bekövetkezett halála után, és az államosítás is az ő idejére esett, amikor 1947-1948-ban az egykori, Szegedet a későbbiekben alapjaiban meghatározó építőipari cég, a Délép vette át a Landesberg-család cégének telephelyeit és vagyontárgyait.

 

A Landesberg-családot Szeged legtehetősebbjei között tartották számon, vagyonuk a Holczer-családéhoz volt mérhető. A családfő sokat jótékonykodott. A Széchenyi tér építése mellett adakozott az új zsinagóga építéséhez, komoly összeget ajánlott fel Dankó Pista síremlékének elkészítéséhez. Szokása volt az is, hogy évente kétszáz szegény sorsú gyerek téli ruhájáról gondoskodott a szegedi szabadkőműves páholy tiszteletbeli tagja.

 

A Landesberg-palota szombati bejárásán (mi egy nappal később jártunk ott) részt vett egy idős házaspár, akik harminc évig éltek a bérpalotában. Elmondták, hogy a ház belső udvara az 1950-es évek után többször adott helyett közösségi disznóvágásnak. A háznak még 1970-ben is volt házmestere, és az utcai nagykapuhoz kizárólag neki volt kulcsa, amit szigorúan este nyolckor zárt. Ezt követően csak pénzért lehetett a lakóknak (is) bejutni az épületbe.

 

Kiderült az is, hogy a múlt század 60-as és 80-as évei között délutáni csendes pihenő volt érvényben a házban, és ennek értelmében 14 és 16 óra között nem szabadott zajt csapni. A rendszerváltás előtti évtizedekben tanácsi bérlakások lettek az itteni ingatlanok, de szerencsére egyik lakást sem alakították át, így azok eredeti formájukat őrizték meg.

 

Mára valamennyi lakás magántulajdonba került, és megtudtuk azt is, hogy a Kádár-rendszer idején is döntő többségében értelmiségiek lakták a Landesberg-palotát. A lépcsőházban található kiállítás egyik darabja egy 1975-ból származó fotó, amin a szegediek által tujának nevezett régi villamos robog el a ház előtt.

 

A városra nyíló vaskaput Kecskeméti Antal szegedi kovácsmester készítette, amelyen beléphetünk ebbe a különleges házba. A lépcsőházban a személyzet nem közlekedhetett, neki ott volt a cselédlépcső. Nem mellesleg, minden lakást cselédszoba egészített ki.