A 40 százalékot közelítő élelmiszerár-emelkedés, a dráguló gyógyszerek és a gyógyászati a tb-támogatott segédeszközök körének szűkítése már így is tízezreket vesz ki a nyugdíjasok pénztárcájából, a rezsiárak növekedése olaj a tűzre. Utóbbi nyilván azokat érinti, akik esetleg nagy, elavult szigetelésű házban maradtak idős korukra, eladni nem tudják, pénzük meg nincs modernizálni. A nyugdíjas szervezet elnöke úgy látja, a nyugdíjasok is lehetnek átlagfogyasztás felettiek.

Hegyesiné Orsós Éva az InfoRádiónak adott interjúban emlékeztetett: a mediánnyugdíj 135 ezer forint, 1 millió 100 ezer idős azonban nem kap ennyit.

„Vannak olyanok, akik koruknál és egészségállapotuknál fogva nem képesek spórolni, nem képesek többletjövedelemre. Ami a spórolást illeti, nagyon magas azoknak a száma, akiknek, ha azt mondanánk, hogy spóroljanak, nem lenne miből megtakarítaniuk, ami életminőség-romlást eredményezne, például nem vennék meg a gyógyszereiket"

– tette hozzá a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke, aki szerint novemberben a kormánynak nyugdíjat kell emelni, hiszen az infláció már most 13 százalék fölötti.

Jöhet a 20 százalékos pénzromlás

Kicsit magasabb volt a 16,7 százalékos maginflációs adat a vártnál – mondta ugyancsak az InfoRádióban Virág Barnabás még szerdán. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint lehet még rosszabb is, őszig vagy év végéig ez a folyamat nem áll le.

Virág szerint az Orbán-kormány áram- és gázáremelése önmagában 3 százalékkal növelheti az inflációt, és akkor ott van még az aszály és az élelmiszerek drágulása is.

A G7 majdnem 35 százalékos élelmiszer-inflációt mér

Az áprilisi 20 százalékról májusban már 25 százalék közelébe emelkedett a nagybevásárlás alapján számított drágulás, majd júniusban durván 30, júliusban pedig már csaknem 35 százalék volt a növekedés – írta még augusztus 5-én a G7. A gazdasági hírportál munkatársai az Aldiban, Lidlben, Tesco-ban és Pennyben vásárolnak rendszeresen, ezeket az adatokat dolgozzák föl hónapról hónapra.