Középkori ostromgépeket mutat be a Móra Ferenc Múzeum folyóirata, a Határtalan Régészet tavaszi száma

A középkori harcászat fontos szereplői voltak a kőfaragók és azok a katonák, akik a különböző ostromgépeket kezelték a várak ostromakor. Egyfajta mesterlövésznek is nevezhetjük őket, akik több száz méteres távolságból óriási kőgolyókat lőttek ki a megcélzott várakra és találták el őket meglepő precizitással. Az ostromok tárgyi emlékeit kutatják a mai Izrael és Szíria területén – utóbbi helyszínen magyar régészek is.
Rafai Gábor

2022. április 08. 12:46

Középkori ostromgépeket mutat be a Móra Ferenc Múzeum folyóirata, a Határtalan
Régészet tavaszi száma

A középkorban csak a XIV. században terjedtek el a korai ágyúk, addig a „tüzérség” szerepét távolsági ostromgépek töltötték be. Ezek az óriási méretű hadigépezetek akár 300 méteres távolságra is hatékonyan el tudták hajítani az akár 130 kilós kőgolyókat, komoly pusztítást okozva.

 

Ilyen hajítószerkezeteket használtak a mai Izrael és Szíria területén folyó harcokban is a XIII. században: több keresztes várat a mamlúkok támadtak meg, majd foglaltak el. 

 

A Mamlúk Birodalom uralta Egyiptomot és környékét egészen az Oszmán Birodalom előrevonulásáig, ameddig komoly harcokat vívtak a keresztesekkel a Szentföldön. Ezeknek a harcoknak a nyomait keresik hosszú évek óta tartó régészeti kutatások során, amikbe magyarok is becsatlakoztak: a Szíriai–Magyar Régészeti Misszió keretében Margat várának feltárását végzik a szakemberek 2000 óta.

 

A támadások során a korszak legmodernebb ostromszerkezeteit használták a mamlúkok: Aszrúf várának negyven napig tartó ostromából például 3 ezer kőgolyó és 1200 nyílhegy maradt fenn, amiket a különböző hajítógépekből lőttek ki. Találtak egy arab feliratokkal vésett golyót is, amin ez a szöveg szerepelt: „Céloz és roham”, amivel az 1265-ös ostromot kezdhették meg. Szintén itt találtak olyan dárdahegyet, amit minden bizonnyal a kapu felgyújtására használhattak a mamlúkok.

 

Margat várának falaiban mind a mai napig megtalálhatóak kőburkolatba fúródott kőgolyók. Ez mutatja, milyen óriási sebességgel csapódhattak be a mamlúk ostromgépekkel elhajított lövedékek. 

 

Ezen a helyszínen találták meg azt a 130 kilogrammos, 44 és fél centiméter átmérőjű kőgolyót is, ami bizonyítja, hogy az ostromgépeket kezelő személyzet mekkora precizitással, egyfajta „mesterlövészként” dolgozott: több száz méteres távolságból is pontosan célt tudtak érni a lövedékek.

 

Az ostromgépekről, a keresztes hadjáratok harcászati eseményeiről további érdekességek olvashatóak a Móra Ferenc Múzeum archeológiai magazinjának, a Határtalan Régészetnek tavaszi számában.