Közeledünk a mindenkinek kötelező oltáshoz Magyarországon?

Az Orbán Viktor által „a mi laboratóriumunknak” tekintett Ausztriában kötelező lesz a koronavírus elleni oltás februártól.
Cservenák Zoltán

2021. november 20. 10:27

Közeledünk a mindenkinek kötelező oltáshoz Magyarországon?

Több jel is arra mutat, mintha finomhangolná korábbi kijelentését a miniszterelnök, miszerint Magyarországon nem lehet kötelezővé tenni az új koronavírus elleni oltást.

 

Szeptember 17-én a Kossuthon Orbán Viktor azt mondta: a kötelező oltást az emberek nagy része nem fogadja el, november 5-én meg azt: „El tudok képzelni ilyen helyzetet, hiszen gyerekkorban vannak kötelező oltások, amikor azokat be kell adni. De felnőtt embereknek koronavírus ügyben előírni a kötelező oltást, én szerintem ez Magyarországon nem működik”.

 

Ehhez képest az egészségügyi dolgozóknak korábban már kötelezővé tették a vakcina fölvételét (már a harmadikat is), most már a közigazgatásban, az oktatásban és a fegyveres testületeknél is kötelező az oltás, és a munkáltatók is elrendelhetik, ha úgy látják jónak az ország bármely területén.

 

Az oltás tehát lényegében csak akkor nem kötelező, ha az arra kötelezett személy otthagyja a munkahelyét, és máshogyan oldja meg a megélhetését. Mindezt megfejelte Orbán Viktor legutóbb, péntek reggel a Kossuthon azzal, hogy „nem fogjuk tudni elkerülni, hogy a végén mindenki beoltsa magát”.

 

A miniszterelnök szavai áthallásosak, hiszen bár eközben arról is beszélt, hogy aki nem oltatja be magát, az meghal, a mindenki oltása elég egyértelműen utal arra, előbb-utóbb akár kötelezővé is tehetik a vakcina fölvételét.

 

 

A magyar átoltottság egyébként az egyik legrosszabb az Európai Unióban. Nagyjából 9 millió 667 ezer 12 évnél idősebb ember él Magyarországon, közülük, mindössze 6 millió 17 ezer 807 embert oltottak be egy alkalommal, ebből 5 millió 788 ezer 775 a kétszer, és 1 millió 765 ezer a háromszor oltott.

 

Ez önmagában is alacsony átoltottságot mutat: az első oltást 62 százalék vette föl, a kétszer oltottak aránya nagyjából 59 százalék, ami nagyon messze van a nyugati országoknál látott 80-90 százalékos átoltottsághoz képest.

 

Nem véletlen tehát, hogy nálunk minden adott volt ahhoz, hogy „tomboljon” a negyedik hullám. Tombol is, és ha így haladunk, az ötödik hullám is jelentős lehet.  

 

Lisziewicz Julianna immunológus a Szeged Televízióban azt mondta, egy amerikai kutatás szerint a Moderna vakcinája a leghatásosabb a delta variáns ellen

 

„Magyarország ma járványügyi szempontból védettebb és biztonságosabb ország, mint a szomszédaink vagy bármelyik nyugat-európai ország” – így szólt a kormány „győzelmi jelentése” május 21-én, az ötmilliomodik első oltást „ünnepelve”.

 

Ennek analógiájára sajnos most inkább mondhatjuk, hogy Magyarország ma járványügyi szempontból védtelenebb és veszélyesebb ország, mint a nyugat-európai országok többsége.

 

Az ünneplés akkora volt, hogy az oltások üteme előbb kocogássá, majd cammogássá váltott így sikerült elvonszolnia magát az országnak a 6 millió első oltottig november 16-ára. Pedig Orbán Viktor május közepére számolt a 6 millió oltottal, május végére meg a 7 millióval. Nem véletlen, hiszen már akkor tudni lehetett, 7–8 millió oltott legalább kell a viszonylagos nyugalomhoz, ez ugyanis a 70–80 százalékos átoltottság, amit valamiért Nyugaton elértek, itt viszont nem sikerült.

 

Mindez azért gond, mert közben a delta és delta plusz variánsok miatt (és a még nem ismert, de várhatóan előkerülő variánsok miatt is) úgy néz ki, hogy 4–6 hónapig védenek a vakcinák. Azon lehet (és kell is) vitáznia a szakmának, hogy az oltások kit, mennyire és milyen szinten védenek meg a betegség súlyos lefolyásától vagy akár a haláltól, vagy mennyire nem, de, ha a 4–6 hónapot tekintjük irányadónak, és abból is az optimistább verziót nézzük, akkor 

 

a május 21-én az 5 millió oltott, és a július elején meglévő 5 millió kétszer oltott védettsége legkésőbb december elején lejár. Ehhez képest tartunk 1 millió 765 ezer a háromszor oltottnál Magyarországon.

 

Tovább olvasom