Rendhagyó módon meghívott vendég, Varga Mihály indította a kormányinfót, aki a jövő évi költségvetés tervezetét ismertette a megjelent újságírókkal. A pénzügyminiszter elmondta: a 2024-es év költségvetése a védelem költségvetése lesz, arra épít, hogy az elért eredményeket meg tudjuk őrizni. Ennek megfelelően 

• több pénz jut a honvédelmi alapba,
• megmaradnak a családi adókedvezmények,
• marad a rezsivédelmi alap,
• marad a 13. havi nyugdíj,
• és a nyugdíjak inflációkövető értékének megőrzése is.

A brüsszeli elhibázott szankciós politika miatt elszabadultak az energiaárak, ezért a rezsivédelmi alap is fennmarad. Ezt az extraprofit adókból és egyéb bevételekből finanszírozzák. 

A legfontosabb sarokszámok:

• A gazdaság növekedési pályán van, a kormány célja továbbra is az, hogy elkerüljük a visszaesést és a növekedés folytatódjon. 2023-ban 1,5 százalékos, jövőre négy százalék körüli gazdasági növekedést várnak.
• Egyensúlyban tartják a költségvetést, ezért 2024-ben már három százalék alatti, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal tervez a kormány.
• Az államadósság 66,7 százalékra fog csökkenni jövő év végére.
• Az elhibázott brüsszeli szankciók miatti infláció jövőre hat százalék alá csökken majd.
• A bizonytalan helyzet miatt - háborús helyzet és persze az elhibázott brüsszeli szankciók - 250 milliárd forintos tartalék áll majd rendelkezésre. (Ebből lehet majd például stadionra vagy határon túli templom építésre átcsoportosítani.)

Varga Mihály ismertetőjét követően Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai közül azzal egyetértenek, hogy Magyarországnak mérsékelnie kell a költségvetési hiányt, ehhez azonban nincs szükség a rezsicsökkentés kivezetésére. Ezt az ajánlást tehát elutasítjuk. Azt a javaslatot sem fogadják meg, hogy a rezsicsökkentést szociális alapon ítéljék oda.

Gulyás azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy amikor Johannes Hahn arról beszélt, hogy rosszul halad Magyarország az EU-s pénzek megszerzésében, az uniós biztos csak és kizárólag a kondicionalitási eljárásról beszélt, aminek nincs konkrét időtartama. Ez a Magyarországnak járó pénzek ügyét kis mértékben érinti. 

Kérdésekre válaszolva Varga Mihály elmondta:

• Idén is azt tervezi a kormány, hogy még a tavaszi ülésszakban elfogadják a jövő évi költségvetést. (Hogy aztán állandóan módosítgassák.) Varga szerint ha ősszel terveznének, akkor sem tudnának pontosabb számokkal kalkulálni. A pénzügyminiszter jövő hét kedden fogja benyújtani a parlamentnek a tervezetet.
• Magyarország számít arra, hogy megkapja a neki járó uniós forrásokat, B-forgatókönyv nincs. (Meglehetősen optimista hozzáállás ez a jelenlegi helyzetben.)
• Ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor megkapják a tanárok a beígért fizetésemelést.
• Az uniós pénz nélkül is 3400 milliárd forint feletti öszeget fogunk költeni oktatásra, csak a bérekre 126 milliárddal többet, mint idén.
• Ha az Erasmus vagy a Horizont programra nem kapunk pénzt az EU-tól, akkor a kormány finanszírozza azt. (Johannes Hahn uniós biztos az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának ülésén világossá tette, hogy sietni kell az Erasmus és a Horizont program finanszírozását lehetővé tévő jogszabályok elfogadásával, másként a diákok, oktatók és kutatók elesnek a támogatástól.)
• Nem terveznek az euró bevezetésével, sőt, ezzel ők nem is tervezhetnek, csak a lehetőségeket tudják megteremteni rá.
• Ha a munkaadói és munkavállalói oldal megállapodik a minimálbér és a garantált bérminimum emelésében, elfogadja a kormány. (Erre minden bizonnyal még az idén szükség lesz.)
• Az árstopok kivezetését továbbra sem tervezik. (Hiába bizonyosodott be mostanra, hogy többet árt, mint használ.)
• A magyar gazdaság fundamentumai erősek, ezért optimista a kormány és továbbra is 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol idén. (Ez tényleg elég optimista, harmadik negyedéve van technikai recesszióban az ország.)
• Örül annak, hogy Matolcsy is deklarálta: a legnagyobb ellenség az infláció. A jegybankelnök kritikus megjegyzéseit Varga nem akarta kommentálni, mert havonta egyeztetnek a szakmai kérdésekről. (A jegybankelnök kedden más sokadszorra kritizálta élesen az elhibázott kormányzati gazdaságpolitikát.)
• Az adótörvények módosítását a költségvetési tervezettel együtt nyújtja majd be az Országgyűlésnek, akkor tudjuk meg, kinek mennyivel csökken az extraprofitadó mértéke.
• Nem probléma, hogy mostanra az államháztartási hiány elérte az éves keret 80 százalékát, év elején ez mindig így van. Idén ráadásul extra kiadások, például a Vodafone felvásárlása is növelték a hiányt. A kormány arra számít, hogy az év második felében több bevétel lesz, mint kiadás.
• Amennyiban szükséges lesz, a kormány hozzáigazítja a nyugdíjak összegét az inflációhoz. Idén sok esély nincs a nyugdíjprémiumra, jövőre ez sem kizárt.
• Az egyszámjegyű jövedelemadó tervét sem vetették el, a pandémia és a háború ezeket a célokat lelassította, de a cél továbbra is az adócsökkentés, hiszen „ez az adócsökkentés kormánya” (LOL)

Kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely elmondta:

• Nincs olyan eszköze az Európai Parlamentnek, amellyel megakadályozhatná a magyar uniós elnökséget. (Az EP egy olyan állásfoglalást tervez elfogadni, amelyben megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.)
• Olyan eszköz sincs az unió kezében, amivel kierőszakolhatnák a rezsicsökkentés kivezetését. (Ez a Bizottság első javaslata a magyar költségvetésben tapasztalt túlzott egyensúlyhiány megszüntetésére.)
• A debreceni oltógyár üzemének építése kiválóan halad, csak a pandémia lecsengése után nem tudják egyelőre, hogy mit akarnak gyártani benne.
• Napirenden van a választási törvény újabb módosítása, amely a kampányfinanszírozást érinti. Feltehetőleg még a tavaszi ülésszakban sor kerül rá. (Ezzel akarják elvenni a külföldi támogatás lehetőségét az ellenzéktől.)
• Érzékelte a kormány, hogy többletforrásokra van szükség a receptre kapható gyógyászati segédeszközök terén. (A gyógyászati segédeszközt árusító boltoknak több mint ötöde zárt be az elmúlt egy évben. Ennek oka, hogy már több mint ezer vényen rendelhető termék beszerzési ára drágább, mint amennyiért azokat a boltok el tudják adni.)
• A szabadon engedett külföldi bűnözők esetében Gulyás szerint épp elegendő garancia arra, hogy elhagyják az országot 72 órán belül, hogy aki ezt nem teszi meg, újra börtönbe kerül. Gulyás reméli, hogy mindegyikük elhagyta az országot és azt is, hogy a szülőhazájuk irányába mennek. (Hogy hányan tettek eleget ennek a több mint 800 szélnek eresztett külföldi embercsempész közül, illetve hogy ki merre ment persze nem tudta megmondani, hiszen nem is lehet.)
• Ukrajna hálával és köszönettel tartozik Magyarországnak, „semmilyen okot nem adtunk arra, hogy Ukrajna ellenségesen viselkedjen”.

A rendhagyó kormányinfón Szentkirályi Alexandra sajnos egyetlen kérdést sem kapott, így ezúttal nem tudtuk meg, hány boltban razziáztak az ellenőrök és büntették meg az árstop szabályait kijátszani igyekvőket.