Könyvelő a kataváltozásról: duplájára nő a kisvállalkozók terhe, áremelkedést okoz és a feketézést erősíti a változtatás

Igyekeztünk konkrét példákon megmutatni, mekkora, akár kétszeres, háromszoros többletterhet jelent a katás vállalkozóknak átlépni az átalányadózásba.
Könyvelő a kataváltozásról: duplájára nő a kisvállalkozók terhe, áremelkedést okoz és a feketézést erősíti a változtatás

A legnagyobb változás az, hogy a főállású katások – kivéve a taxisok – nem számlázhatnak magánszemélynek. Ezek az emberek az 50 vagy 75 ezer forintos katás járulék helyett áttérnek átalányadózásra, ami több mint 100 ezer forint teher havonta, és még a jövedelmük után is fizetnek, esetleg tételes költségelszámolással vállalkoznak tovább, vagy azoknál a cégeknél, ahol dolgoztak, kénytelenek lesznek megbízási jogviszonyt, esetleg munkaviszonyt választani – kezdte az elemzést a Szeged.hu által megkérdezett könyvelő. Úgy fogalmazott: 

 

„Minden oldalról hatalmas adótöbbletet és adminisztrációs többletterhet jelent majd a vállalkozóknak és a megrendelőknek”.

 

Napi bejelentés vagy feketézés

A könyvelő azt is mondta, ha a kisvállalkozó katás marad, és mégis cégnek dolgozik majd, például megszerel egy tönkrement konnektort 12 ezer 500 forintért, akkor a megbízó kénytelen lesz megvenni az anyagot, majd a villanyszerelőt bejelenteni egy napra alkalmi munkavállalóként. Ha nem akar ezzel bajlódni, akkor inkább kifizeti feketén, számla nélkül.

 

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítással a katás kistermelőket – nem tévesztendők össze az őstermelőkkel – is ellehetetlenítették: mivel katásként innentől nem tudják boltoknak, cégeknek eladni a termékeiket, hiszen vállalkozásnak nem állíthatnak ki számlát. Ők kénytelenek lesznek drágább adózási formát választani, ha tovább akarnak dolgozni. Másik nehézség az lesz, hogy 

 

„csak a havi fizetendő járulékuk több mint a duplájára nőnek, és akkor még nem számoljuk a jövedelem szerinti adózást”.

 

A könyvelőknek is több dolguk lesz, ami a kisvállalkozóknak kerül többe, hiszen egy katás ügyeinek intézése kevesebb munkát jelent, mint egy átalányadózást vagy tételes költségelszámolással működő vállalkozóé.

 

Könnyű lesz hibázni

A Szeged.hu által megkérdezett könyvelő azt mondta, egy nem katás főállású vállalkozónak a könyvelője minden hónap 12-éig leszámfejti a fizetendő járulékokat, majd beküldi a NAV 58-as számú bevallását. Ugyanezen napig a vállalkozó megfizeti az adó- és járulékterheit, ami jellemzően legalább három helyre történik, így három számlaszámra utal. Ezek csak a havi járulékok. Minderre azért van szükség, mert a nem katás vállalkozók befizetését a NAV nem könyveli el automatikusan. 

 

Nagyon oda kell majd figyelni, mert a mellékfoglalkozásúaknál is be kell küldeni az 58-as számú bevallást, akkor is, ha az nullás értékű.

 

A könyvelő szerint ezzel a hibalehetőségek száma is drasztikusan növekszik.

 

Áremelkedést okoz a jogszabályváltozás

Szinte biztos, hogy hatalmas áremeléseket hoz a törvénymódosítás, ami még magasabb inflációt eredményez. Hiszen akinek eddig havonta 50 ezer forint költséggel járt a vállalkozása fenntartása, most 100–120 ezer forintos költséggel számolhat, így nyilván kénytelen árat emelni, ha tud.

 

„Ezzel a feketegazdaságot is erősítik” 

 

– tette hozzá a könyvelő. Azt is elmondta, a kata azoknak volt igazán kedvező, akiknek nincs túl sok elszámolnivalójuk: művészek, fordítók, nyelvtanárok, egyéb szellemi foglalkozásúak. A könyvelő szerint számukra az átalányadó kedvezőbb lesz a tételes költségelszámolásnál, de az is nagyon nagy költségnövekedés a katához képest. Ráadásul mellékfoglalkozású innentől kezdve nem lehet katás.

 

Sőt, nyugdíjasok sem lehetnek katások, mivel a törvény úgy szól, hogy csak főállású vállalkozó választhatja ezt az adózási formát.

 

Egymilliós példa

Egy havi bruttó 1 milliós megbízási díjnál eddig a vállalkozó zsebében nagyjából 900 ezer forint maradt a kata, az iparűzési adóhányad és a kamarai díj kifizetése után. Most, ha az eddigi nettó értéket meg akarja tartani, akkor több mint bruttó 1 millió 100 ezer forintba kerül. Ha megbízással kapja, munkavállalóként, akkor a bruttó 1 millió forint után csak nettó 665 ezer forintot lát, a többi az államé.

 

„Mindez nagyon brutális szigorítás, buta döntés volt duplájára, esetenként akár háromszorosára növelni a kisvállalkozók adóterhét, ilyen inflációs időkben” 

 

– mondott véleményt az általunk megkérdezett könyvelő.