Kocsis Máté kérdéseinek a fele se igaz – Besenyei Zsolt jegyzete

De ami mégis, az se mellettük érvel.
Besenyei Zsolt

2022. szeptember 26. 17:30

Kocsis Máté kérdéseinek a fele se
igaz – Besenyei Zsolt jegyzete

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője volt oly’ kedves, és az Országgyűlés előtt felolvasta a kormány hét kérdését, amivel az orosz szankciók ellen próbálnak kampányolni. Leginkább azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy a lehető legfinomabban fogalmazva se tartották be a választási ígéreteiket.

 

Íme Kocsis kérdései és a (valódi) válaszok:

 

„Igaz-e, hogy a háború (tudniillik Putyin Ukrajna elfoglalására tett sikertelen kísérlete) kitörésekor nem voltak olyan magasak az árak, mint most?”

Nem igaz. Az energiaárak 2021 tavaszától emelkednek, ősztől meredeken. Orbán és propagandája már ősszel arról beszélt, hogy Nyugat-Európa meg fog fagyni a télen. 1 MWh földgáz ára tavaly októberben lépte át a 100 eurót, karácsony előtt már 184 is volt. Most sem kevés, de ez alatt van: hétfőn 170 euró/MWh körül mozgott a földgáz ára a holland TTF-en.

 

„Igaz-e, hogy a szankciók nyomán két-háromszorosára nőttek az energiaárak?”

Nem igaz. Az orosz invázió indulása után 200 euró fölé ment a gázár, de ezután azonnal 100 körülre csökkent. Március közepétől június közepéig, amikor az EU szankciókat hozott Oroszország ellen, a földgáz ára 80 euró alá esett. Főként amiatt, hogy az orosz gáz nem került embargó alá. Június 14-étől augusztus 26-áig valóban drasztikus emelkedésbe kezdett a földgáz világpiaci ára, de éppen akkor semmilyen szankciót nem vezettek be, hanem az történt, hogy technikai okokra hivatkozva a Gazprom előbb részlegesen, majd teljesen elzárta az Északi Áramlatot, amin szerződés szerint Németországba kellett volna gázt szállítania. Mondhatjuk úgy is, hogy Putyin saját magát szankcionálta.

 

„Igaz-e, hogy a szankciók óta 158 milliárd eurós bevételhez jutottak az oroszok az energiapiacról, nagyrészt az uniónak köszönhetően?”

Igaz. De éppen azért, mert az energiahordozók nincsenek szankcionálva. A földgáz egyáltalán nincs, a kőolaj is csak decembertől, továbbá Magyarország, Csehország és Szlovákia még ebből is kimaradt. A kérdés amúgy önmagában cáfolata a Fidesz és a kormány a szankciókat, Brüsszelt és a Nyugatot hibáztató álláspontjának. Hogyan nyerészkedhettek volna az oroszok az energián az „uniónak köszönhetően”, ha az EU szankcionálta volna az energiát, és nem vásárol a háborús agresszortól?

 

„Igaz-e, hogy az önök (tudniillik az ellenzék) miniszterelnök-jelöltje és főpolgármestere méltatta a szankciókat?”

Igaz. Ők egyetértettek vele, Orbán pedig megszavazta azokat. Nincs is ezzel semmilyen probléma, mert NEM a szankciók okozzák az energiaár-emelkedést. Főként amiatt, hogy a földgáz nincs is szankcionálva. A földgáz ára a világpiacon már tavaly télen – hónapokkal a háború előtt – magasabb volt a mostaninál.

 

„Igaz-e az, hogy a kormány 180 ezer forintot ad a családoknak havonta energiatámogatásként?”

Gulyás Gergely augusztusban még 300 ezres támogatásról beszélt, ahhoz képest ez jelentős csökkenés. Orbán és a Fidesz pedig a választási kampányban azt ígérte, egyáltalán nem lesz hatással Magyarországra a világpiaci ár. Ehhez képest az, hogy az eddig 100 ezer forintos téli havi gázszámla félmillió lesz több mint egymillió magyar családnak, és abból csak 320 ezret kell kifizetni, nem felhőtlen boldogság. Hol van az olcsó orosz gáz, amiért az emberek a Fideszre szavaztak?

 

„Igaz-e az, hogy önök (tudniillik ellenzéki politikusok és közgazdászok némelyike) hülyeségnek nevezték a rezsicsökkentést?”

Igaz. De a „rezsicsökkentés” valójában bújtatott gázáremelés volt. A kormány 2013–22 között 120 forintot kért a földgáz köbméteréért. Eközben a világpiaci ár 2016–19 között ennek kevesebb mint harmada, 35 forint volt. Valójában a kormány nyerészkedett az embereken, amikor viszont a világpiaci ár megemelkedett, azonnal áthárította a családokra a költségeket. A haldokló Nyugat, amiről Orbán egy éve azt mondta, meg fognak fagyni a télen, éppen ellenkezőleg csinálta. Most aztán várhatjuk, hogy megint megfagyjanak, mint az előző télen.

 

„Igaz-e az, hogy azért tartható a benzinár-stop, mert a kormány kiharcolta, hogy ne vonatkozzanak ránk a kőolajat érintő szankciók?”

Nem igaz. Egyfelől a benzinárstop nem tartható, erre már a kormány is rájött, ezért vette ki alóla például a céges autókat. A benzin hatósági ára ugyanis

  1. hiányt okoz,
  2. csődbe viszi, illetve már vitte a kis kutakat.

 

Másfelől a cégekre az ár nem vonatkozik, ők emelt áron tankolnak, és ez bele is épül a szállítási költségekbe, amit a vásárlók kénytelenek megfizetni. Amúgy a benzin ára pillanatnyilag kevesebb, mint a háború kitörése előtt volt. Ez is mutatja, hogy nem a szankciók, hanem maga Putyin okozza az energiaár-emelkedést. Csak amit a földgázzal meg tudott csinálni, azt a kőolajjal már nem, mert a Nyugat jellemzően nem vezetéken, hanem tankeren kapja az olaját.

 

Kocsis hét kérdéséből tehát három is hamis. Annyira jellemző, hogy még csak az se igaz, amit kérdeznek.

 

Ami pedig mégis igaz, az se támasztja alá a Fidesz és a kormány álláspontját.

Címlapon

mutasd mind