Klebelsberg Kuno példája: minisztersége alatt a költségvetés 10 százalékát költötték oktatásra és közművelődésre

Sok tekintetben párhuzamos életutat járt be Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatási miniszter és közvetlen felettese, Bethlen István miniszterelnök. Egyben feltétlenül megegyeztek: európai rangú és szintű politikusok voltak.
Bod Péter

2022. november 13. 15:05

Klebelsberg Kuno
példája: minisztersége alatt a költségvetés 10 százalékát költötték oktatásra és közművelődésre

Horthy volt a katona, Bethlen az államférfi és Klebelsberg a szakpolitikus – kezdte előadását Romsics Ignác történész a csütörtökön Klebelsbergről rendezett szegedi konferencián a rektori hivatal dísztermében.

 

Nem véletlenül kapta Romsics előadása A két európai államférfi: Bethlen és Klebelsberg címet. Kivételes korban alkottak valami egészen kivételest – szűrhető el az elmondottakból. Annyira kortársak voltak, hogy egyikük 1874-ben, másikuk 1875-ben született. Mindketten arisztokraták voltak, de a hasonlóságok mellett jócskán különbözött életútjuk.

 

Bethlen Budapesten egyetemi évei alatt a jogászhallgatók léha életét élte, vele ellentétben Klebelsberg szorgalmas és feltörekvő diák volt. A későbbi miniszterelnök államvizsgát sem tett, majd az egyetemi évek után családi birtokán gazdálkodott. Klebelsberg Budapest mellett Berlinben és Párizsban tanult, pályáját segédfogalmazóként kezdte a miniszterelnökégen. Ahogy ennek kapcsán Romsics Ignác megjegyezte: legalulról kezdte közhivatali pályáját. Igaz, tehetségére hamar felfigyeltek, és az első világháború előtt már az akkori kormányfő, Tisza István mellett politikai államtitkár volt. 

 

Bethlen és Klebelsberg 1919-ben kerülnek szoros kapcsolatba egymással, együtt vettek részt pártalapításban, és innentől egymás politikai szövetségesei lettek. Az ország zavaros helyzetét mutatja, hogy 1919 és 1921 között öt miniszterelnök után nevezték ki Bethlent, és ő lett, aki hosszú ideig, 1931-ig kormányfő maradt.

Klebelsberg Kuno

Bethlen István tíz éves miniszterelnöksége alatt sok miniszterrel dolgozott együtt, de senkivel sem olyan sokáig, mint Klebelsberggel – jelezte az előadó. Bethlen tisztában volt azzal, hogy a kritikus helyzetű országban helyre kell állítani a költségvetés egyensúlyát. Vagyonadót vezetett be, és ebből közel 30 milliárd korona bevételt remélt, de ennek csupán egyharmada folyt be, mert a leggazdagabbak rendre kibújtak a adófizetés kötelezettsége alól. Jelentősen csökkentették a hivatalnok létszámát, a megmaradtak fizetését csökkentették, valamint földreformot indítottak el.

 

Népszövetségi kölcsön vett fel Magyarország, és ez is hozzájárult, hogy az első világháború és trianoni békeszerződés okozta sokk ellenére az ország gazdasági teljesítőképessége már 1925-1926-ra 12 százalékkal meghaladta az 1914-es GDP-t.

 

Vagyis ekkora teremtődtek meg a pénzügyi feltételei Klebelsberg terveinek, ami egyszerre foglalta magába a népoktatás és az egyetemek fejlesztését. Szeged mellett Pécsen indult el komoly felsőoktatásfejlesztés. A leglátványosabb példa e tekintetben mégis Szeged. 

 

Külföldi ösztöndíjrendszer hozott létre Klebelsberg és ennek keretében olyan később híres tudósok pallérozták ismereteiket külföldön, mint Bibó István és Kosáry Domokos – jelezte Romsics Ignác. A közoktatási miniszter ezek mellett középiskolai reformba kezdett, és ez is azt szolgálta, hogy emelkedjen az általános tudásszint.

Bethlen István

Abban az időben Magyarországon 10-13 ezer egyetemi hallgatót tartottak nyilván, ami a mából visszanézve megmosolyogtató szám – tette hozzá az előadó az elmondottakhoz. 

 

Klebelsberg politikai erejét és befolyását is jelezte, hogy az általa irányított kultusztárca kapra a teljes hazai költségvetés 9-10 százalékát. Rengeteg támadás érte ezért a minisztert. Bírálói szerint nagyzási hóbortba esett, mások szerint az oktatás fejlesztésével csak a szellemi munkanélküliek számát növeli. Tisztségében azért sem tudták megrengetni, mert szilárdan mögötte állt a miniszterelnök, Bethlen István. 

 

Minden elemében átgondolt volt Klebelsberg oktatáspolitikai reformja – hangsúlyozta Romsics Ignác. Alapvető céljainak egyike a hazai történelmi elit felfrissítése volt, kultúrpolitikáját pedig döntő részben a keresztény középosztályra alapozta – zárta szavait Romsics Ignác a szegedi Klebelsbergről rendezett konferencián.