Kilyukadt az Északi Áramlat mindkét vezetéke: robbanás történt – itt egy újabb világháború?

Példátlan üzemei balesetnek tűnt elsőre, de svéd és dán kutatóintézetek is megerősítették, hogy robbanások voltak a Balti-tengerben.
Garai Szakács László

2022. szeptember 27. 21:57

Kilyukadt az Északi Áramlat mindkét
vezetéke: robbanás történt – itt egy újabb világháború?

„A vezetékek közül az egyes és a kettes is kilyukadt ott, ahol egymás mellett futnak Bornholm szigetétől északkeletre. Itt elég lehetett egy robbanás ahhoz, hogy mindkét vezeték (valójában kétszer két párról van szó a tenger fenekén) kilyukadjon” – írja a 444. Magyari Péter megjegyzi azt is, „a vezetékek közül ugyan egyik sem működött éppen, mert az elsőt az oroszok lekapcsolták, a másodikat pedig soha meg sem nyitották, de gáz mindkettőben volt, mert a nem működő csövekben is kell valamennyi gázt áramoltatni, hogy azok használhatók maradjanak.”

 

Majd arról ír, nagyon óvatosan „mozog” egyelőre mindenki:

 

ha „bebizonyosodna, hogy katonai művelet történt, például orosz tengeralattjáró lőtte ki a vezetékeket, akkor annak nagyon súlyos következményei lennének. Egyelőre egyetlen nyugati kormányzati forrás sem kezdett találgatásokba arról, hogy ki (vagy mi) idézhette elő a robbanásokat. Csak az ukrán kormány állítja, hogy az oroszok voltak.”

 

A cikk végkövetkeztetése több, mint elgondolkodtató:

 

„Amennyiben kiderülne, hogy Oroszország hadserege rongálta meg a vezetékeket, akkor az azt jelenti, hogy a NATO (Dánia) és az EU (Dánia és Svédország) területén támadt fegyverrel infrastruktúrára.

(...)

 

Ha az oroszok voltak, akkor nem lehet véletlen, hogy az 1200 kilométeres vezetékeknek pont olyan pontjait támadtak meg, amelyek a tengeri felségjog határain vannak, lehessen vitatkozni, hogy ezek tekinthetők-e Dánia vagy Svédország elleni katonai támadásnak.

 

Az ilyen típusú eszkaláció teszt is lehet az oroszok részéről. Megnézik, hogy a Nyugat mit reagál, egy nem egyértelmű, de nagyon is valószínűsíthető támadásra, amely emberéletet és működő infrastruktúrát nem veszélyeztet, de mégiscsak látványos, Európában történt meg.

 

Ugyanakkor az oroszoknak kifejezetten a célja is lehet a háború kiszélesítése. Ha arra jutott az orosz hadvezetés, hogy az ukrán hadszíntéren csak nehezen, vagy sehogyse tudnak kikényszeríteni egy győzelemként is beállítható békét, akkor a világháborús fenyegetéssel próbálhatják rávenni a Nyugatot, hogy kényszerítsék Ukrajnát jelentős területi engedmények elfogadására.”