Kilenc hónap alatt 15 százalékkal ér kevesebbet a forint, miközben más környékbeli valuták sokkal jobban állnak

Az Orbán-kormány szerint a forint megrogyasztásában mindenki hibás, csak ők nem.
Cservenák Zoltán

2022. október 12. 08:36

Kilenc hónap alatt 15 százalékkal ér kevesebbet a forint, miközben más környékbeli valuták sokkal jobban állnak

Januárban 360 forint körül kértek 1 euróért, akkor arról szóltak a hírek, hogy ha a jegybank nem tesz valamit, akár 400 forintig is gyengülhet a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest. A jegybank ekkor már hónapok óta folyamatosan emelte az alapkamatot, mivel látták, hogy az ennyire gyenge forint még tovább turbózza az inflációt, ami már ekkortájt is 8 százalék körüli volt. Azóta elmondhatjuk:

 

a jegybank és a kormány elbukta ezt a harcot, a forint szabadesésben van, vele párhuzamosan az infláció az egekbe szökött. 

 

Elég csak belegondolni abba, hogy hiába emelte a tavaly novemberi 2,1 százalékról 13 százalékra az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, a forint gyengülése nem állt meg, a kamatemelést a piac nem veszi komolyan.

 

A Magyar Nemzeti Bank kamatemelései:

 

2020.06.24. 0,75 százalék

2020.07.22. 0,60 százalék

2021.06.23. 0,90 százalék

2021.07.28. 1,20 százalék

2021.08.25. 1,50 százalék

2021.09.22. 1,65 százalék

2021.10.20. 1,80 százalék

2021.11.17. 2,10 százalék

2021.12.15. 2,40 százalék

2022.01.26. 2,90 százalék

2022.02.23. 3,40 százalék

2022.03.23. 4,40 százalék

2022.04.27. 5,40 százalék

2022.06.01. 5,90 százalék

2022.06.29. 7,75 százalék

2022.07.13. 9,75 százalék

2022.07.27. 10,75 százalék

2022.08.31. 11,75 százalék

2022.09.28. 13,00 százalék.

 

Ráadásul nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest harmatgyenge a magyar valuta, a környező országok pénzéhez képest is rossz bőrben van. A kormány szerint a szankciók, a háború, a gazdasági helyzet és a baloldal is hibás, ők nem.

 

A Telex azt írja, hogy miközben a forint idén 9 hónap alatt 15 százalékot gyengült, a lengyel złoty, a román lej, a cseh korona és horvát korona alig veszített az erejéből, sőt.

 

A Telex ábráján az látszik, hogy a háború kitörése nagyjából hasonló mértékben rántotta le a kelet-közép-európai valutákat, a cseh korona, a román lej és a lengyel złoty, is gyengült az euróhoz képest. A horvát kuna szinte alig, de ők hónapok óta „reklámozzák”, hogy 2023-tól eurójuk lesz, így érthető, hogy a piac ott már nem számol különösebb kockázattal.

 

Az is látható, hogy a lengyel valuta együtt mozgott a forinttal, tehát egyformán gyengültek az euróhoz képest. A helyzet március 27-e környékén billent helyre, csakhogy azután történt valami: miközben a többi fizetőeszköz értéke visszaállt, a forint újra elkezdett gyengülni. A cseh korona például elkezdett erősödni, a lej és a kuna sem gyengült érdemben. A złoty fokozatosan gyengül, de a háború kitörésekor bekövetkezett negatív kilengést még most sem érte el, jelenleg 5,4 százalékkal ér kevesebbet az euróhoz képest, miközben a forint 15,7 százaléknál tart.

 

A Telex cikke három fontos pontban jelöli meg, hogy jutott el a forint a 429-es történelmi mélyponthoz az euróhoz képest.

  • A 30 éve alatt minden kormány elodázta az orosz energiafüggőség csökkentését, ez most visszaüt.
  • A választások előtt több száz milliárd forintot szórtak ki a költségvetésből és több ezer milliárddal túlköltekeztek az elmúlt két és fél évben. 2020-ban 5500 milliárd, 2021-ben 5000 milliárd forint hiányt halmozott fel a költségvetés, ami idén eddig 2700 milliárdos mínuszban van.
  • Nem jönnek az uniós pénzek a rendszerszintű korrupció és a jogállam leépítése miatt a magyar választási autokráciába.
  • Elveszett a befektetők bizalma, sőt, hónapok óta már sokan jól keresnek a forint gyengülésén a devizapiacokon. A Telex szerint a bizalmat a piacellenes árszabályozás, az egyik pillanatról a másikra bejelentett ágazati különadók, és a végsőkig kitartó oroszbarát politika sem erősíti.