Kijev újra ostromra készül

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 17-én este.
Garai Szakács László

2022. április 17. 20:01

Kijev újra ostromra készül

Már több mint 16 ezer menedékes kérelmet regisztráltak Magyarországon

Az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta, vasárnap reggel 6 óráig már 16 ezer 347 menedékes kérelmet regisztrált Magyarországon az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Az idegenrendészet vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a hétvégén is érkeznek a fővárosi, Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálatukra az orosz–ukrán konfliktus elől menekülők. A menedékes státus iránti kérelmeket az ünnepek alatt is be lehet nyújtani. A főigazgatóság dolgozói folyamatosan rögzítik a külföldiek adatait és kérelmeit, hogy a szükséges tartózkodásra jogosító okmányokkal lássák el a segítséget kérőket.

 

A Mariupolban harcolók nem adják meg magukat

A városban maradt ukrán erők tovább harcolnak, és elutasítják a megadásra vonatkozó orosz felszólítást – jelentette ki vasárnap Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. – A város még nem esett el.

 

Az ukrán miniszterelnök az ABC televízió This Week című műsorában azt is mondta, hogy a Mariupol egyes részeit továbbra is ukrán katonák ellenőrzik. Oroszország fegyverletételi ultimátumot adott a Mariupolt védő ukrán erőknek vasárnap reggelig, ígéretet téve arra, hogy aki ennek eleget tesz, annak megkímélik az életét. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz erők szombatra a város lakott részéből kiűztek minden ellenállót, és csak az Azovsztal acélüzemben maradt egy maréknyi fegyveres. Ők helyi idő szerint 10 óráig hagyhatták el az üzemet fegyver nélkül az ultimátum szerint.

 

– Mariupolban annyira súlyos a helyzet, amennyire csak lehet. Egyszerűen embertelen – közölte egy videóüzenetben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő szerint csak két megoldás létezik:

  • a nyugatiak azonnal nehézfegyvereket szállítanak, hogy megtörjék az orosz invázió előtt 441 ezer lakosú, stratégiai fontosságú Azovi-tengeri kikötőváros ostromát,
  • vagy tárgyalások útján segítenek elérni a harcok leállítását.

 

– Nincs sem élelmiszer, sem víz, sem gyógyszer – mondta az elnök újságíróknak, azzal vádolva az oroszokat, hogy elutasítják a humanitárius folyosók megnyitását. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának főigazgatója szerint több mint 100 polgári személy áll az éhezés határán Mariupolban. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes vasárnap követelte, hogy nyissanak evakuációs folyosót a mariupoli sebesültek kimenekítésére. Egyben bejelentette, hogy felfüggesztették a kelet-ukrajnai civilek kimenekítését szolgáló humanitárius folyosók működtetését, mert nem állapodtak meg az orosz hadsereggel a tűzszünetről.

 

Smihal közölte, hogy részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank jövő heti washingtoni ülésein, és további pénzügyi segítséget kér Ukrajnának. Zelenszkij azt jelentette be, hogy ukrajnai látogatásra hívta meg Emmanuel Macron francia elnököt, hogy a saját szemével lássa: az orosz erők népirtást követnek el. Ezt a szót a francia államfő Joe Biden amerikai elnökkel ellentétben eddig nem volt hajlandó kiejteni.

 

– Beszéltem Emmanuellel – mondta Zelenszkij a CNN amerikai hírtelevíziónak pénteken adott és vasárnap sugárzott műsorában. – Úgy gondolom, elérheti, hogy Oroszország kezdjen párbeszédet. Azt mondtam neki: szeretném, ha megértené, hogy nem háborúról van szó, ez egyszerűen népirtás. Meghívtam, jöjjön el, ha alkalma nyílik rá. Eljön, látni fogja, és bizonyos vagyok benne, hogy meg is fogja érteni.

Elnökválasztási kampánya során Emmanuel Macron kifejtette csütörtökön, hogy a népirtás fennállását jogászoknak, nem pedig politikusoknak kell megállapítaniuk, és a „szóháború fokozása” nem segít Ukrajnán.

 

A helyi hatóságok közlése szerint öt ember meghalt és tizenhárom megsebesült vasárnap a kelet-ukrajnai Harkivban, miután aknák csapódtak be a belvárosba – közölte a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató. A mentőszolgálatok közlése szerint a tüzérségi támadás miatt lángok csaptak fel a városban. Az AFP francia hírügynökség tudósítói két sorozatot hallottak és öt tüzet láttak égni a Harkiv belvárosának lakónegyeiben. A szintén kelet-ukrajnai Zolote városban legalább két ember meghalt, négyen pedig megsebesültek tüzérségi támadásban – közölte Luhanszk megye állami közigazgatási hivatalának vezetője. Szerhij Hajdaj elmondta, hogy az egyik sokemeletes lakóházban két emelet összeomlott.

 

Kijev újabb ostromra készül

– Bár az ellenség veszteségeket szenvedett, Oroszországnak hatalmas erőforrásai vannak mind emberi, mind anyagi szempontból – mondta Mikola Zsirnov, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője, aki szerint az oroszok jelenleg csak a veszteségeiket pótolják, és újra bevetésre készítik elő alakulataikat. – Ennek ismeretében minden lehetséges forgatókönyvre, így a legrosszabbra is felkészülünk. Arra, hogy újra megpróbálják bevenni Kijevet.

 

Oroszország március végén adta fel az ukrán főváros ostromát, miután nem sikerült megszállni a csapatai utánpótlásához feltétlenül szükséges vasútvonalakat. Offenzívájuk elakadása után április elejére kivonultak Ukrajna északi részéről, mondván inkább a keleti arcvonalon zajló harcokra koncentrálnak.

 

A papírokon nem múlik: kéri Ukrajna a felvételét az Európai Unióba

Ukrajna most azt reméli, hogy az Európai Bizottság ígéretéhez híven heteken belül ki is fogja értékelni azt, így júniusban, az Európai Tanács ülésén már tagjelölti státust kaphatnak. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke április 8-i kijevi látogatásán adta át a kérdőívet, Zelenszkij elnök pedig már akkor azt ígérte, hogy egy héten belül vissza is küldik azt.

 

Észtország is kitiltotta kikötőiből az orosz hajókat

Az orosz hajók csak vészhelyzetben köthetnek ki az észt kikötőkben, amit az észt rendőrség és a határőrség bírál el.

 

Folyamatosan lövik Mikolajivot

A megye kormányzója, Vitalij Kim szerint vasárnap reggel óta egyfolytában rakétázzák a kikötővárost és a környékét. Mikolajiv állja útját az orosz seregnek, amennyiben annak célja a legnagyobb fekete-tengeri ukrán kikötőváros, Szeged testvérvárosa, Odessza elfoglalása volna. A háború kezdetén, Herszon elfoglalása után már megpróbálták bevenni a várost, de az ukrán erők itt olyan sikeresen tartóztatták fel őket, hogy még ellentámadásba is tudtak lendülni, és visszaszorítani őket Herszonig.

 

Megsemmisített objektumokról, túszszabadításról és bekerített zsoldosokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Ukrán katonai célpontok tömegének megsemmisítéséről, valamint mariupoli túszszabadításról és az ottani acélműben bekerített külföldi zsoldosokról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

 

Konasenkov szerint az éjszaka folyamán nagypontosságú levegő–föld rakétákkal megsemmisítettek egy lőszergyárat a Kijev megyében lévő Brovari falu közelében. Az orosz légierő 68 katonai létesítményt, a rakétaerők és a tüzérség pedig 814 célpontot semmisített meg Ukrajnában. Mint mondta, az orosz légvédelem 10 ukrán drónt lőtt le.

 

Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 134 repülőgépet és 470 drónt, 249 légvédelmi rakétarendszert, 2290 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 992 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2166 katonai járművet veszítettek – tette hozzá a tábornok.

 

Konasenkov elmondta, hogy szombaton a Mariupol város „felszabadítására” irányuló offenzíva során, Recep Tayyip Erdoğan török elnök kérésére Primorszk kerületben az orosz erők különleges műveletet hajtottak végre ukrán „nácik” által egy török mecsetben fogva tartott túszok kiszabadítására. Ennek eredményeképpen az imahelyet elfoglalták, és ott 29 fegyverest, köztük külföldi zsoldosokat öltek meg, a kiszabadított túszokat pedig biztonságos helyre szállították. A volt túszok a Független Államok Közössége egyik tagállamának állampolgárai.

Konasenkov szerint Kijev a háború kezdete óta 63 országból összesen 6824 külföldi zsoldost hívott be Ukrajnába. Mint mondta, a legtöbben közülük – 1717-en – Lengyelországból érkeztek, mintegy másfél ezren az Egyesült Államokból, Kanadából és Romániából, mintegy 300-300-an az Egyesült Királyságból és Georgiából, Szíria török ellenőrzés alá vont területeiről pedig 193-an. Túlnyomó többségük jelenleg Kijevben, Harkivban, Odesszában, Mikolajivben és Mariupolban szolgál ukrán egységeknél.

 

Közölte, hogy az orosz fegyveres erők eddig 1035 külföldi zsoldost öltek meg. A harcoló zsoldosok száma folyamatosan csökken, jelenleg 4877-en vannak Ukrajnában. A beszámoló szerint 912 zsoldos megtagadta a részvételt a harci cselekményekben, és elmenekült az országból.

 

Konasenkov emlékeztetett arra, hogy külföldi zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog szerint nem illeti meg a harcoló fél státusa.

 

– Ezért a legjobb, ami rájuk vár, a büntetőjogi felelősségre vonás és hosszú börtönbüntetés – mondta. A szóvivő azt állította, hogy a mariupoli Azovsztal fémműben bekerített erők mintegy négyszáz tagja külföldi zsoldos, a legtöbbjük európai országokból, illetve Kanadából érkezett. – További ellenállás esetén mindannyiukkal végzünk.

 

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda éjjel bejelentette, hogy az Azovsztalban bekerített ukrán erők vasárnap délelőtt lehetőséget kaptak a fegyverletételre. Elfogott rádiókommunikációra hivatkozó beszámolója szerint a körbezárt erők közölték Kijevvel, hogy a vizük és az élelmiszerük elfogyott, és megadásra kértek engedélyt. A tábornok szerint válaszul agyonlövetéssel fenyegették meg őket.

 

Konasenkov szombaton azt állította, hogy a harcokban 23 ezer 367 ember esett el az ukrán fegyveres erők és az oldalukon harcoló külföldi zsoldosok részéről. Korábban azt mondta, hogy az Azovsztal területén az oroszon és az ukránon kívül hat európai nyelven folyik rádiókommunikáció.