Kijev szovjettelenít: átneveznek minden közterületet, ami az egykori Szovjetunióra, illetve Oroszországra emlékeztet

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 26-án este.
Garai Szakács László

2022. április 26. 20:50

Kijev szovjettelenít: átneveznek
minden közterületet, ami az egykori Szovjetunióra, illetve
Oroszországra emlékeztet

Nem kap orosz gázt Lengyelország

Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken. A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat bejelentette, hogy lépéseket fog tenni, hogy helyreálljon a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás. Hangsúlyozta, hogy szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, és ennek alapján jogában áll kártérítést követelni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélését követően azt állította, hogy a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót. A lengyel kormányfő ugyanakkor kiemelte, hogy országa már előre felkészült gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

 

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, s a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

 

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna. A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

 

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján. Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy amennyiben nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja. A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amelyben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amelyet Moszkvában rubelre váltanak át.

 

Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amiben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezen szerződések 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Lengyelország kedden bejelentette, hogy ötven orosz oligarcha és vállalat, így a Gazprom is szerepel azon a szankciós listán, akik és amelyek újabb büntetőintézkedéssel, a többi között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy április elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől.

 

Az Európa Tanács cselekvési tervet javasol Ukrajna támogatására

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić a testület parlamenti közgyűlésében bejelentette, hogy a szervezet hamarosan cselekvési tervet fog előterjeszteni Ukrajna megsegítésére.

 

– Mindent meg kell tennünk az ország támogatásáért – mondta a főtitkár, aki egyben szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel. Burić elmondta, hogy amint hivatalos meghívást kap, Kijevbe utazik, hogy felmérje az ország rövid és hosszú távú szükségleteit. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ET együttműködött az ukrán főügyésszel egy szakértői csoport létrehozásában, amely az emberi jogok kirívó megsértését hivatott kivizsgálni az ország területén. Hozzátette, hogy az Európa Tanács bankja ötmillió eurót biztosított Ukrajnának a menekültválság kezelésére. A főtitkár a közgyűlés tagjainak kérdéseire válaszolva elmondta: aggódik a hivatalosan Moldovához tartozó, szakadár Dnyeszter-mellék biztonsági helyzete miatt, és felszólított minden tagországot, hogy tartsa tiszteletben Moldova státusát és területi integritását. Hozzátette, hogy az Európa Tanács segíteni fogja az országot az Ukrajnából érkező hatalmas menekültáradat kezelésében.

 

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a közgyűlésen arról számolt be, hogy 2021-ben folytatódtak az emberi jogok védelmét aláásó tendenciák. „Ezek a tendenciák nem újak. Különösen riasztó azonban hogy visszalépések következtek be számos emberi jog területén, és növekedett a jogállamiság széles körű aláásása”. Hivatalának a tavalyi évet lefedő jelentésére hivatkozva elmondta: 2021-ben nem javult a média szabadsága, az újságírók biztonsága, a migránsok, az LMBTI személyek, a fogyatékossággal élők, védelme.

Mijatović reményét fejezte ki továbbá, hogy az ET-tagállamai támogatni fogják az ukrán igazságügyi rendszert, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy azok igazságot szolgáltathassanak és jóvátételt nyújthassanak az áldozatok az ukrajnai háború áldozatainak.

 

Folyamatosak lesznek a nyugati fegyverszállítmányok

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a több mint 40 országot összefogó csoport képviselői ezentúl havi rendszerességgel tartanak értekezletet arról, hogy miként segíthetik fegyverekkel, katonai felszereléssel az orosz inváziós erők ellen védekező ukrán hadsereget.

 

– Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában döntő jelentőségű hetek következnek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy lépést kell tartani a háború menetével, és megkettőzött erővel kell törekedni az ukrán csapatok jelentősen megnövekedett fegyverzet-, és lőszerszükségletének kielégítésére. A tanácskozás konkrét eredményei közül kiemelte, hogy Németország ötven Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet küld Ukrajnába, a brit kormány további légvédelmi fegyverzetet, a kanadai kormány pedig páncélozott járműveket ajánlott fel. Hozzátette, hogy az amerikai kezdeményezésre megszervezett országcsoport tevékenysége Ukrajna önvédelmi képességének hosszú távú biztosítását szolgálja, túlmutat az orosz agresszió elleni védekezésen. Washington Oroszországgal kapcsolatos hosszabb távú, katonai vonatkozású céljairól kérdésre elmondta, tenni kell azért, hogy Oroszország ne ronthasson rá országokra úgy, mint Ukrajnára.

 

Az atomháború lehetőségéről szóló orosz nyilatkozatokról azt mondta, hogy az ilyen „kardcsörtetés” veszélyes és senkinek sem használ, atomháborút pedig nem akar senki. Az orosz megszállás alatt lévő moldovai, Dnyeszter melléki szakadár területeken történt robbantásokról ugyancsak újságírói kérdésre azt mondta, hogy még nem igazán látják, mi lehet a háttérben, és az ügy továbbra is a Pentagon „fókuszában” marad.

 

Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozás után – az amerikai védelmi minisztertől függetlenül – tartott tájékoztatóján elmondta, hogy hazája továbbra is a nemzetközi partnerekkel együttműködve igyekszik segíteni Ukrajnának. Így nem csak a német gyártmányú Gepardokkal járulnak hozzá az orosz támadás alatt álló ország önvédelmi képességének erősítéséhez. Dolgoznak a többi között egy olyan terven is, miszerint Németország Szlovénia hadseregének szállít nehézfegyverzetet, Szlovénia pedig a saját – szovjet gyártmányú – felszereléseinek mozgósításával támogatja Ukrajnát.

 

A miniszter kiemelte, hogy kétmilliárd eurós (760 milliárd forint) keretet nyitottak meg Ukrajna önvédelmi képességének fejlesztésére, és jelezte, hogy Szlovénia mellett az Európa keleti részén fekvő, egykor szovjet megszállás alatt álló országok közül másokkal is készülnek közvetett módon támogatást juttatni Ukrajnának.

 

A megoldás előnye, hogy az ukrán hadsereg azonnal használatba veheti a szovjet gyártmányú, ismert fegyverrendszereket, szemben a német védelmi ipar termékeivel – például a Gepard páncélosokkal –, amelyek használatához ki kell képezni az ukrán katonákat.

 

A német sajtóban közölt hírösszefoglalók szerint számos további európai ország is készen áll nehézfegyverzettel segíteni az orosz inváziós erőkkel harcoló ukrán hadsereget. Köztük van Franciaország, Belgium és Hollandia is. Ugyanakkor nem mindegyik ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatás minden részlete nyilvános legyen.

 

Ezzel összefüggésben Lloyd Austin a tanácskozást megnyitó – a rendezvény nyilvános részén tartott – beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei már ötmilliárd dollár (1770 milliárd forint) értékben szállítottak fegyvereket Ukrajnának. Ebből az amerikai támogatás értéke 3,7 milliárd dollár.

 

Lebontják Kijevben az ukrán–orosz barátságot jelképező szovjet szoboregyüttest

Elkezdték kedden elbontani a Kijev központjában lévő, az ukrán és az orosz nép barátságát jelképező szovjet emlékmű egy részét – jelentette kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál. Azt a bronzból készült, a nyolcvanas évek eleje óta álló szoboregyüttest távolítják el az emlékműből, amely egy ukrán és egy orosz munkást ábrázol, és amelyet Ukrajna és Oroszország „újraegyesítésének” emlékére állítottak. A mellette lévő vörös gránitból készült, több alakos szoborcsoportot később bontják el a kijevi vezetés döntése értelmében. A szobrok fölötti fém boltívet viszont megtartják, de átnevezik és az ukrán zászló színeivel világítják meg.

 

Az ukrán Szabadság Rádió internetes oldala emlékeztetett arra, hogy a „Népek Barátságának Boltíve” elnevezésű emlékművet Kijev fennállásának 1500. és a Szovjetunió létrehozásának 60. évfordulójára készülve állították fel 1981 novemberében.

 

Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a városvezetés emellett tervezi, hogy átnevezi az összes közterületet, amelynek neve az egykori Szovjetunióra vagy Oroszországra emlékeztet.

 

Oroszország érzi, hogy elvesztette a háborút

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter harmadik világháborús fenyegetése Moszkva ukrajnai vereségérzetéről tanúskodik – jelentette ki Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője. A miniszter arra reagált, hogy Lavrov hétfő este az orosz állami tévében azt mondta: reális veszélye van a harmadik világháború kitörésének. Hozzátette, hogy a nukleáris háború veszélye is valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

 

Kuleba hangsúlyozta, hogy Oroszország kezdi elveszteni azt a reményét, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától, ezért a harmadik világháború „valós” veszélyét emlegeti. „Ez pusztán azt jelenti, hogy Moszkva legyőzve érzi magát Ukrajnában. Ezért a világnak még inkább támogatnia kell bennünket, hogy győzzünk és megvédjük az európai és a globális biztonságot”.

 

Több nagyvárost lőttek az oroszok Ukrajna keleti és déli részén

Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők folytatták kedden a tüzérségi támadásokat a régióban, gyakorlatilag az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal teljes hosszán. A támadásokban az előzetes adatok szerint legalább két civil életét vesztette, és hat megsérült.

 

A Mariupolban védekező Azov ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban lévő Azovsztal acélipari üzemet keddre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg közülük többen a romok alatt rekedtek. Az Azov közölte, hogy katonái elsősegély nyújtanak a sebesülteknek, és dolgoznak a romok alá szorultak kimentésén.

 

Petro Marjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy az orosz katonák munkára – romeltakarításra, tömegsír ásására és egyebekre – kényszerítik a város férfi lakosait, és addig nem adnak nekik ennivalót, amíg nem hajlandók dolgozni. Kiemelte, hogy „katasztrofálisan kevés az élelmiszer és nincs orvosi ellátás” a városban.

Szerhij Hajdaj, a szintén Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója keddi online sajtótájékoztatóján pedig azt mondta, Rubizsne település környékén az oroszok arra kényszerítik a nőket, hogy derítsék fel az ukrán katonák állásait.

 

– Beszélhetek Önöknek azokról a szörnyűségekről, amelyek jelenleg Rubizsnéban zajlanak. Az oroszok gyerekeket rabolnak el, majd az anyjukat arra kényszerítik, hogy menjenek az ukrán katonaság állásaira humanitárius adományokért, visszaérve pedig számoljanak be az ukrán erők pozícióinak helyzetéről. Ha nem teszik meg, gyerekük lelövésével fenyegetik meg őket – fejtette ki a kormányzó.

 

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg a megyeszékhely, Harkiv civilek lakta részeit lőtte kedd hajnalban, a támadásokban legalább három civil halt meg és hét szenvedett sérüléseket.

 

A Zaporizzsja megyei vezetés közölte, hogy a megyeszékhelyre három rakétát lőttek ki az orosz erők, ebből kettő egy vállalat területén csapódott be, a harmadik a levegőben megsemmisült. Eddig egy halálos áldozatról és egy sérültről tudnak. A megyei vezetés nem közölte, melyik vállalatot érték a rakétatalálatok, annyit fűzött hozzá, hogy jelenleg zajlik a kárelhárítás a megsemmisült, illetve megrongálódott infrastrukturális létesítményekben.

 

Dél-Ukrajnában Odessza megyét érte rakétatámadás, amelynek következtében megsérült a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő egyik híd Zatoka településnél. A hidat lezárták a forgalom elől.

 

Közben Gyenyisz Pusilin, az oroszbarát szakadár „Donyecki Népköztársaság” vezetője A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint kijelentette, hogy Donyeck megye közigazgatási határainak elérése után „el kell kezdeni az (orosz) művelet következő szakaszát, tekintettel a Dnyeszter melléki területen történt eseményekre és az Oroszoroszági Föderáció Ukrajnával határos régióinak ágyúzására”. A moldovai oroszbarát szakadár terület, a Dnyeszter melléki Köztársaság központjában, Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét. A moldovai kormány szerint az incidens „célja az volt, hogy ürügyet teremtsenek a nem az alkotmányos hatóságok ellenőrzése alatt álló Dnyeszter melletti területen a biztonsági helyzet kiélezésére”.

 

Közben az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Velika Olekszandrivka településnél az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerlerakatot és megöltek mintegy hetven orosz katonát.

 

A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 ezer 100 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 184 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 918 harckocsit, 2308 páncélozott harcjárművet, 416 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.