Kijev belvárosát rakétázza Moszkva

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 28-án este.
Garai Szakács László

2022. április 28. 21:32

Kijev belvárosát rakétázza Moszkva

Zelenszkij: Ukrajna most az ENSZ alapokmányát is védi

Volodimir Zelenszkij ezt azután jelentette ki, miután beszélt Kijevben António Guterres ENSZ-főtitkárral. A találkozót követő sajtótájékoztatón az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Zelenszkij kiemelte: fontos, hogy a főtitkár személyesen látta a Kijev melletti Bucsában és Borogyankában az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök következményeit. Az államfő megköszönte Guterresnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi megbeszélésén megvitatta mariupoli civilek és sebesültek kimenekítésének kérdését. Kijelentette: Ukrajna számít az ENSZ segítségére a Mariupolban ukrán ellenőrzés alatt lévő Azovsztal acélipari üzem blokádjának megszüntetésében is, és az ottrekedt ukrán katonák és civilek élve kijuthatnak a területről.

 

Zelenszkij az ENSZ-főtitkárral folytatott találkozóján azt követelte, hogy állítsák le az ukrán állampolgárok erőszakos áttelepítését Oroszországba. Fontosnak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága el tudjon jutni az ukrán állampolgárokhoz, és biztosítsa hazatérésüket.

 

Az elnök felszólított továbbá az ukrán élelmiszer-exportnak nélkülözhetetlen kikötők blokádjának feloldására is, rámutatva arra, hogy a bolygón 400 millió ember függ az ukrán élelmiszerektől. Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz féllel: 45 ukránt, köztük 13 tisztet, öt sebesült katonát és 12 civilt szabadítottak ki orosz fogságból. Arra nem tért ki, hogy cserébe értük hány orosz katonát engedtek el.

 

Kijev központját lőtték az oroszok

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját csütörtök este, Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre. Szvitlana Vodolaha, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat szóvivője a Hromadszke televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a támadásnak vannak sebesültjei, de pontos számuk még nem ismert. Az egyik rakéta egy pontosabban meg nem nevezett objektumot, a másik a mellette lévő lakott területet találta el.

 

 

Justin Trudeau-t is kitiltották Oroszországból

Közzétett az orosz külügyminisztérium csütörtökön egy csaknem hatszáz kanadai állampolgár – köztük a miniszterelnök és a külügyminiszter – nevét tartalmazó a listát, akiknek megtorló intézkedésként, megtiltották az Oroszországba való belépést. A listán 592 politikus, kormánytisztviselő és mások szerepelnek, köztük Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Mélanie Joly külügyminiszter is. A moszkvai diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy az orosz fél „a szankciókat kényszerből és kizárólag Kanada vezetésének ellenséges cselekedeteire válaszul vezeti be”. A közlemény szerint Oroszország kölcsönös tiszteleten alapuló, jószomszédi kapcsolatokra törekszik a kanadai néppel, és felszólítja az ottawai hatóságokat, hogy „hagyjanak fel a ruszofób irányvonallal, amely megfosztja az országot külpolitikai függetlenségétől, és nem szolgálja nemzeti érdekeit”.

 

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése különleges nemzetközi büntetőbíróság létrehozását szorgalmazza

Szerintük az ukrajnai háborús bűntettek elkövetőinek felelősségre vonása csak így lehetséges. A tagállamok parlamenti delegációiból álló közgyűlés szerint a büntetőbíróságnak”az agresszió bűntettének a nemzetközi szokásjogban meghatározott definícióját” kellene alkalmaznia. A testület székhelye Strasbourgban lenne, továbbá rendelkeznie kell nemzetközi elfogatóparancs kiadására vonatkozó hatáskörrel, és működését nem korlátozhatja az állami vezetők mentelmi joga. A közgyűlés által elfogadott állásfoglalás elítéli a nemi erőszak és a kínzás háborús fegyverként alkalmazását. Mindkettő háborús bűncselekménynek minősül a nemzetközi jogban – hangsúlyozza a testület. Az állásfoglalás hozzáteszi, hogy a tagországoknak és a megfigyelő államoknak támogatniuk kell a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és együtt kell működniük vele, valamint a bűncselekmények kivizsgálása érdekében ki kell használniuk a bíróság egyetemes joghatóságát.

 

Lengyelország Németországtól veszi az orosz gázt a Gazprom szerint

A Gazprom vitatja varsói politikusoknak azt az állítását, hogy az országnak nincs szüksége orosz gázra, ugyanis az energiahordozót most Németországból kapja Lengyelország – közölte újságírókkal Szergej Kuprijanov, az orosz állami gázipari konszern szóvivője.

 

– Lengyelország a héten elutasította, hogy az új eljárás szerint rubelben fizessen az Oroszországból érkező gázszállításokért. Ünnepélyesen bejelentették, hogy az orosz gázra már nincs szükségük, és nem fogják megvenni. De valójában nem így van. A közvetlen szállítások felfüggesztése után Lengyelország orosz gázt vásárolt. Most azonban Németországtól, ahonnan a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba érkezik vissza ellenirányban. Az ellenirányú gáz mennyisége – körülbelül napi 30 millió köbméter – szinte pontosan megfelel a Gazprommal kötött szerződésben szereplő, az előző napokban exportált gázigénynek – tette hozzá a Gazprom szóvivője.

 

A Gazprom szerdán leállította a gázszállítást a bolgár Bulgargaz és a lengyel PGNiG vállalatnak, mivel egyik sem nem fizetett rubelben a megállapított határidőn belül. Az orosz szövetségi vámszolgálat szerint a Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások tavaly 9,4 százalékkal, 10,58 milliárd köbméterre emelkedtek, a Bulgáriába irányulók pedig megduplázódtak, és 3,15 milliárd köbmétert tettek ki. Lengyelország évente mintegy 20 milliárd köbméter gázt használ fel. Varsó közölte: megtalálta a módját annak, hogy ne használjon többé orosz földgázt, mivel cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államokból és Katarból, valamint Norvégiából is importál majd.